Van-e jobb az OTP Supránál?
Dátum:

– tette fel nekem a kérdést valaki tavaly év végén, miután több mint 23%-ot hozott 2019-ben. Mostanában (2020. március) viszont inkább azt kérdezik tőlem, hogy érdemes-e kiszállni belőle miután több, mint 30%-ot esett idén.

Előrebocsátom, hogy nem kívánom megválaszolni, hogy érdemes-e kiszállni a Suprából. Szerintem a piacokon lesz még esés idén, de a Supra nem egy passzívan kezelt befektetési alap; az alap kezelőjének számos lehetősége van alkalmazkodni a változó piaci környezethez, így mind eső, mind emelkedő piacon tud pénzt keresni.

Külföldi lehetőségek

Sokkal inkább azt szeretném bemutatni, hogy akinek van lehetősége szélesebb körben, akár külföldi alapokba fektetni, milyen alternatívákban gondolkozhat még abszolút hozamú alapok tekintetében. Tekintsünk ki most a lehető legtágabb értelemben, és nézzük meg a külföldi hedge fund-okat (hedge fund: szinte minden megkötés nélkül működő abszolút hozamú befektetési alap).

Először is mi az, hogy jobb alap? Ami többet hoz? Ami kevésbé mozog egyik napról a másikra (kisebb a volatilitása)? Esetleg mindkettőt tudja valami egyben?

A válságálló stratégiákról – amik várhatóan nyugodt és hektikus időkben is jól teljesítenek – már írtam korábban: Léteznek válságálló befektetések?

Részvények és opciók

Természetesen a részvénybe fektető hedge fund-okkal nagyon sokat lehetett keresni az elmúlt években a 11 éve tartó ralinak köszönhetően, és közülök sokan feburár-márciusban is alig estek, azonban nem szeretném egy részvénybe fektető alappal összehasonlítani a Supra-t, hiszen más a mandátumuk.

Ehelyett szeretnék egy olyan stratégiát bemutatni, ami hasonlóan egyszeri nagy esésekre képes, mint a Supra, tehát a kockázati szint hasonló, mégis szisztematikusan (azaz nem szerencsére vagy egy portfolió menedzser döntéseire alapozva) tud hozamot termelni.

Ez a stratégia az opció kiírás, a világ egyik legkockázatosabb befektetési stratégiája. Azért választottam ezt a stratégiát, mert ha készek vagyunk a Supra-ba fektetni, készek vagyunk arra is, hogy hirtelen 30-40%-ot bukjunk a hosszútávú jó hozamok reményében. Az alábbi ábrán logaritmikus skálát használtam, így egy 20%-os esés vagy emelkedés ugyanakkorának látszik az ábrán függetlenül attól, hogy milyen szintről történik a mozgás.

OTP Supra vs Opció kiíró

Láthatjuk, hogy hasonló mértékű esés volt a Suprában 2015. januárjában és az opció kiíró esetében 2013-ban. Az opció kiíró 2018 februárjában ismét nagyot esett, de azt ledolgozta körülbelül egy év alatt. Az idei esések pedig egyforma mértékűek mindkét alap esetében.

Az óriási különbség azonban az, hogy míg a Supra ez idő alatt közel 0%-ot hozott, az opció kiíró még a három hatalmas esés után is körülbelül 15%-os éves hozamot termelt befektetőinek.

A jövőre nézve nem tudjuk mit csinál a Supra, az a portfolió menedzser döntésein fog múlni. Az opció kiíró a múltból kiindulva viszont várhatóan szépen le fogja dolgozni ezt az esést is.

Mi az az opció kírás?

Ezek az alapok jellemzően az S&P500 index-re írnak ki (más szóval adnak el) put opciókat, ugyanis ezekre folyamatosan van kereslet azok részéről, akik tartanak egy eséstől. A nagy intézményi befektetők közül sokan azzal védekeznek az esések ellen, hogy folyamatosan “biztosítást” vásárolnak egy esés ellen. Ezt a legkönnyebben úgy tehetik meg, hogy az aktuális S&P500 index értéknél alacsonyabb árfolyamokra put opciókat vesznek. (Put opció = eladási opció, az opció vevője eladhat az adott a szinten, az opció eladója/kiírója pedig az adott szinten köteles venni.) Az opció kiírói kvázi a “biztosítók”, akik az opció kiírásért pénzt (prémiumot) kapnak, azonban ha az árak hirtelen esni kezdenek, veszteségeik keletkeznek, csak úgy mint egy hagyományos biztosító esetében egy biztosítási esemény (pl. jégeső, halál, stb) esetén.

Az opció kiírás rendkívül kockázatos, vannak alapok, amik 40-50-60%-ot is estek idén februárban vagy 2018 februárjában. Hogy mennyire kockázatos lehet az opció kiírás, a magyar befektetők számára is ismert lehet már az Axiom Aplus Alapon keresztül, ami devizapárokra ír ki opciókat: BAMOSZ.

Ilyet nem kérünk, köszönjük!

Természetesen az ilyen magas kockázat csak keveseknek való. Ugyanakkor érdemes látni, hogy amilyen visszaeséseket tudott a Supra produkálni az elmúlt években, az megfelel egy opció kiíró stratégia kockázati szintjének.

Ha valaki alacsonyabb kockázatot szeretne, értelemszerűen ne várjon 23%-os éves hozamot sem (mint például a Supra tavalyi hozama).

Ez esetben ott vannak a már korábban említett válságálló befektetések, különösképpen a cikk végén említett alternatív alapok.

Hogy lehet ezeket az alapokat elérni?

Ezekbe az alapokba nem fektethet mindenki. A hedge fund-okat jellemzően szakmai befektetők vagy olyan magánszemélyek vehetik meg, akik megfelelnek bizonyos jövedelmi vagy vagyoni feltételeknek (érdekesség egyébként, hogy sok amerikai befektetésnél ezek alól azzal lehet mentesülni, hogy egész egyszerűen nem vagyunk amerikai állampolgárok vagy rezidensek), így a minimum befektetési összeg ezekbe a stratégiákba 100 000 dollár (vagyis kb. 30 millió forint), vagy még magasabb.

Továbbá fontos, hogy ezekbe nem lehet úgy befektetni, mint egy magyar alapba, ahol az ember egyszerűen online vagy egy bankfiókba besétálva befektet. Az is óriási különbség, hogy a hedge fund-okból csak havonta vagy negyedévente lehet kiszállni, bár van ami elérhető napi likviditás mellett is.

Összefoglalás

A Supra kockázati szintje egy opció kiíró stratégiához hasonló. Ha valaki hajlandó ilyen kockázatot felvállalni, és rendelkezik megfelelő tőkével, nézzen szét az amerikai opció kiírók között is.

Ha valaki alacsonyabb kockázatot szeretne, számos hazai és külföldi alapból választhat, viszont ne várjon magas kétszámjegyű hozamokat sem.