Tudd, hogy mibe fektetsz – Sikerdíj előnyei és buktatói
Dátum:

A hagyományos befektetési alapok kezelése után az alapkezelők alapkezelési díjat számolnak fel, ebből élnek. Hedge fundokat és abszolút hozamú alapokat azért hoznak létre, mert sikerdíjat lehet rájuk felszámítani. Ez azt jelenti, hogy nem csak egy alap fix díjat (pl. évi 1-2%) vonnak le maguknak az alapkezelők az alap vagyonából arányosan, hanem az alap teljesítményének (ha az pozitív) egy részét (pl. 20%) is zsebre teszik.

A sikerdíj elméletileg azért jó, mert így érdekletté válik az alap kezelője abban, hogy hozamot termeljen az ügyfelei számára. A másik oldalon viszont a sikerdíj akár túlzott kockázatvállalásra ösztönzheti az alapkezelőt. Továbbá az sem mindegy, hogy az alapot ténylegesen kezelő portfolió menedzser személy ugyanúgy részesül-e a sikerdíjból, mint az alapkezelő cég.

A sikerdíj megállapításának tekintetében is nagy különbségek találhatók a hazai és a külföldi gyakorlatban. Míg itthon a sikerdíjat csak az alap egészére és naptári évenként számolják ki, addig a külföldi hedge fundoknál befektetőnként és örökéletre veszik figyelembe.

Magyar sikerdíj számítás

Mit jelent ez a gyakorlatban? Például egy magyar befektetési alap 2016. december 31-i árfolyama 1 volt. Aztán 2017 során volt 10%-os mínuszban is (árfolyam: 0,9), viszont december 31-re plusz 10%-os hozamot ért el a sikerdíj felszámítása előtt. Tegyük fel, hogy az az alap 20%-os sikerdíjat számít fel, vagyis az év végi hozam 10% x 0,8 = 8% lett (év végi árfolyam: 1,08). Aki az év elejétől a végéig befektető volt, 8% hozamot ért el (adózás előtt), és 20% sikerdíjat fizetett az alapkezelőnek (2% hozamot az alapkezelő, 8% hozamot a befektető kapott).

Aki viszont pont elkapta az alját, és akkor szállt be, amikor 10%-os mínuszban volt az alap, (1,08 / 0,9) – 1 = 20%-os hozamot ért el. Vegyük észre, hogy ő nem 20%-os sikerdíjat fizetett, hanem csak 9%-os sikerdíjat. Ennek az „igazságtalanságnak” az oka, hogy itthon csak az alap szintjén számítanak sikerdíjat; azaz, ha valaki az előző év végi árfolyam alatt száll be, nem fizet sikerdíjat az árfolyamnyereségre mindaddig, amíg az alap árfolyama el nem éri az előző év végi árfolyamot (szakszóval High Water Mark-nak nevezzük azt a szintet, ami felett sikerdíjat kap az alapkezelő).

Továbbmenve az előző példán, tegyük fel, hogy 2018 során végig esett az árfolyam, visszaesett 1-re az árfolyam 1,08-ról, vagyis értelemszerűen nem volt sikerdíj. 2019 azonban jobban sikerült, és 5% lett az év végi hozam a sikerdíj előtt, amiből ugye az alapkezelőnk leveszi a 20%-át. Azaz 1% elmegy sikerdíjra, a befektetőknek pedig 4% hozam marad, tehát a 2019. év végi árfolyam 1,04.

A három év leforgása során a befektetők végül 4%-os hozamot realizáltak, míg az alapkezelő két évben is levette a sikerdíjat; 2017-ben 2%-ot, 2019-ben pedig 1%-ot (a fix költségek mellett). Hol itt a bibi? Jogilag semmi, hiszen az alap Tájékoztatója szerint minden naptári évben felszámolható a sikerdíj. Logikailag viszont kifogásolható, hogy az alapkezelő 2019-ben is felszámít sikerdíjat annak, aki már 2017-ben is fizetett ugyanazért az emelkedésért.

Nézzük meg ezt egy ábrán:

 

Külföldi sikerdíj számítás

A magyar rendszerben rejlő „igazságtalanságokat” a hedge fund-ok úgy oldják meg, hogy sikerdíj jár minden emelkedésre a beszállástól számítva egyénenként és a befektetés teljes időtartamára nézve.

Azaz, ha a fenti példánkban szereplő alap egy hede fund lett volna, akkor a 2016 végétől 2019 végéig terjedő időszak alatt egy befektető 2017-ben ugyanúgy 8%-ot ért volna el, amit 2018-ban lenullázott volna, viszont 2019-ben már nem kellett volna még egyszer sikerdíjat fizetnie, így 5%-os hozamot ért volna el a magyar 4% helyett.

Viszont ha valaki 2018 végén szállt be, akkor ugyanúgy 4%-ot keresett csak, hiszen neki “egyénileg” sikerdíjat kellett fizetnie a 2019. évi 5%-os pozitív hozamra. Ha pedig valaki 2017 közepén 0,9-es árfolyamon szállt be, és 2017 végén szállt ki, akkor ((1,1 / 0,9) – 1) * 0,8 = 17,78%-os hozamot ért el a magyar alapban elért 20%-kal szemben.

Miért fontos ez?

A hosszú felvezetés után végre rátérhetünk arra, hogy miért is fontos ez. Azért fontos, mert ez segít megérteni az alapkezelők motivációját a hozaméhség/kockázatvállalás körében.

Az idei és a jövő évben ez különösen érdekes lehet, hiszen láthattunk komoly eséseket, amik nagyban befolyásolják a sikerdíj számításokat. A példa kedvéért ismét elővehetjük az év elején megvizsgált OTP Suprát és a vele összehasonlított opciós stratégiát. Nézzük meg mi történt ezzel a két alappal azóta idén.

A Supra kb. 35%-ot esett az év első három hónapjában. Ahhoz, hogy megint sikerdíjat tudjon elérni idén, kb. 53%-os hozamot kellene elérnie az év hátralévő részében. Lássuk be, ezt csak nagy kockázatvállalással lehetne nemhogy elérni, hanem egyáltalán megpróbálni. Sokkal jobb stratégia számára, ha idén nem vállal nagy kockázatot. Így biztosan nem okoz újabb csalódást, de valószínűleg emelkedni sem fog sokat így az árfolyam. Jövőre pedig egy alacsony bázisról indulva már észszerű kockázat vállalása mellett nagy eséllyel tud újra sikerdíjat generálni.

Az opció kiíró stratégia viszont egy külföldi hegde fund, ahol nincs lehetőség jövőre tiszta lappal indulni, tehát vissza kell tornászni az árfolyamot a korábbi csúcs (high water mark) fölé. A 38%-os esés után ehhez 61%-os emelkedésre van szükség. Ez évekbe fog telni… hacsak nem növelik a kockázati étvágyukat. Az elmúlt 5 hónapban közel 15%-ot hoztak – jóval a korábbi átlag felett anélkül, hogy érdemben javultak volna a lehetőségeik – szóval jó eséllyel ezt az utat választották.

Számukra persze az is lehetőség, hogy új befektetőket szereznek, akik a saját beszállási pontjuk fölött fizetnek az alapnak sikerdíjat. Meglátjuk, hogy túléli-e a cég, hogy a legtöbb befektetőjüktől nem kapnak sikerdíjat. Lehetséges lehet persze számukra egy új alap indítása is, ahol nulláról indulnak, de kérdés, hogy át tudják-e a régi befektetőket csábítani egy új alapba. A befektetők részéről ez nem lenne racionális, hacsak nem zárják be máskülönben a régi alapot.

A sikerdíj tehát egy kétélű fegyver. Ha minden jól megy, ugyanaz a befektetők és az alapkezelő érdeke is. Ha viszont rosszra fordulnak a dolgok, az alapkezelő a befektetők érdekeivel ellentétesen motivált lehet az extrém alacsony vagy magas kockázat vállalására.