4. lecke 2. rész: Alakzatok, hasonlóságelemzés, japán gyertyák

A technikai elemzés "második" szintje, amikor egy jelenlegi helyzetet egy múltbeli hasonló helyzettel vetünk össze. Ez a fajta megközelítés abból indul ki, hogy a történelem ismétli önmagát, vagyis a múltban látott árfolyammozgások ismétlődnek újra és újra (kis változásokkal legfeljebb), ezért a múltban látott formációkhoz, alakzatokhoz hasonló formációk, alakzatok után ugyanaz fog történni, mint a múltban.

Alakzat-felismerés (Pattern recognition)

A múlt árfolyammozgásait vizsgálva azt vették észre a kereskedők, hogy bizonyos, jól felismerhető mozgások után az esetek döntő többségében az árfolyamok határozottan emelkedni vagy esni kezdenek. Azonban nem kell túlmisztifikálni a dolgot, ugyanis az alakzatok, amiket itt látni fogunk, az előző leckében ismertetett koncepciókra építkeznek. Csupán egy-egy tendvonal, ellenállás vagy támasz tipikus kombinációjáról van szó, amik gyakran ismétlődnek, és nevet is adtak nekik.

H i r d e t é s

A legegyszerűbb alakzat, amiről már beszéltünk is az elmúlt leckében, az amikor az árfolyam kétszer visszapattan egy ellenállásról vagy támszról. Ha kétszer visszapattan egy ellenállásról, azt dupla tetőnek (double top) hívjuk, és rendszerint azt jelenti, hogy az árfolyam esni fog. Ha kétszer visszapattan egy támaszról, azt dupla aljnak (double bottom) hívjuk, és rendszerint azt jelenti, hogy az árfolyam emelkedni fog. Időben minél távolabb áll egymástól a két tető vagy alj, annál nagyobb a jelentősége, és annál nagyobb a valószínűsége, hogy nem viszi át az árfolyam a tetőt illetve aljat.

Egy másik jól felismerhető alakzat, amikor az árfolyam egyszer csak nem megy ki új csúcsra, vagyis látjuk, hogy valami nincs rendben a felfelé mutató trenddel, és csak az előző előtti csúcs szintjének környékére emelkedik. Ez egy fejhez és két vállhoz hasonlító formáció, amit éppen ezért fej-váll (head and shoulders) alakzatnak neveztek el. Gyakran látni ilyet akkor, amikor egy felfelé irányuló trend megfordul. A két hónaljat összekötő vonalat nyakvonalnak nevezzük, amit ha az árfolyam áttör, lefelé irányuló trendbe lép az árfolyam. Ugyanez fordítva a fordított fej-váll (reverse head and shoulders) alakzatot adja, mely egy felfelé irányuló trendet vetít előre.

A fej-váll formációk természetesen általában nem ilyen szimmetrikusak és tökéletesek. A második váll általában nem pontosan az első váll szintjére tér vissza, de az nem baj, elég ha nem haladja meg a fej szintjét. Továbbá a nyakvonal sokszor lejt valamelyik irányba. Fej-váll formáció esetén az emelkedő nyakvonal esetén érdemes óvatosabbnak lenni, mert ilyenkor gyakrabban ad téves jelzést. Viszint egy fordított fej-váll formáció esetén az emelekdő nyakvonal pozitív jel. Vagyis a várható kitörés/letörés irányába lejtő nyakvonal a kedvező, és az azzal ellentétes lejtésű pedig kedvezőtlen.

A következő fontos alakzat az ék (wedge). Az ék egy olyan formáció, amikor a lokális mélypontok illetve csúcsok nem egyforma mértékben emelkednek vagy csökkenek, és távolságuk folyamatosan szűkül. Az ék a fentiekhez hasonlóan trendfordulós formáció. Amikor az árfolyam uptrendben van, és a lokális csúcsok kis, míg a lokális mélypontok nagy mértékben emelkednek, akkor egy emelkedő ékkel (rising wedge) állunk szemben. Ugyanez csökkenő trendben a csökkenő vagy eső ék (falling wedge).

Az ékhez hasonló alkazat a háromszög (triangle). Egy háromszög háromféle formában fordulhat elő a charton. Egy csökkenő háromszög egy támaszszintből és egy csökkenő trendvonalból áll. A támaszszint áttörése egy nagyobb csökkenő trendet vetít előre. A háromszög magassága megegyezik a várható esés mértékével. Egy emelkedő háromszög egy ellenállásból és egy emelkedő trendvonalból áll. Az ellenállás áttörése egy nagyobb emelkedő trendet vetít előre. A háromszög magassága megegyezik a várható emelkedés mértékével. A háromszögek harmadik esete, amikor a háromszög egy emelkedő és egy eső trendvonalból áll, vagyis az árfolyam a beszűkül. Ez a harmadik típus a trend folytatását vetíti előre, vagyis ha a háromszög előtt esett az árfolyam, tovább fog esni az árfolyam, és ha előtte emelkedett, akkor tovább fog emelkedni valószínűleg.

Az utolsó fontos alakzat a füles-csésze (cup and handle), mely egy nagy ívből és egy sokkal kisebb ívből áll. Minél gömbölyűbb a nagy ív (a csésze), annál inkább megbízható bullish (felfelé kitörést sejtető) alakzat. Erre is igaz, mint a háromszögre, hogy a csésze mélységét (ellenállási szint - mélypont) hozzáadva a kitörési szinthez, megkapjuk a minimális célárfolyamot, amit elméletben el kell érniea kitörés után.

Hasonlóság elemzés (Similarity analysis)

Amikor a jelenlegi helyzethez hasonló helyzetet keresünk a múltban, de az semmilyen alakzatra sem hasonlít, akkor hasonlóság elemzést végzünk. Ezzel a módszerrel azonban nagyon ritkán találkozhatunk, ugyanis otthon nehezen végezhető el, mivel egy komolyabb program segítségére van szükség. Viszont ma már létezik néhány internetes oldal, ahol elérhető ez a szolgáltatás. Ajánlott oldal a Marketprog.eu. Mivel viszonylag kevesen használják ezt a megközelítést, bizonyos eszközök esetében kiváló eredményeket lehet elérni ezzel a módszerrel.

Japán gyertyák (Japanese candlesticks)

A múlt elemzésének harmadik alcsoportja a japán gyertyaelemzés, mely ahogy a nevéből is sejthetjük, a gyertyadiagramok gyertyáit elemzi. Megfigyelték ugyanis, hogy egyes gyertyák a trend megerősítését vagy éppen fordulóját jelzik. A gyertyák elemzése során a következő szempontokat vizsgálják:

a gyertya helyzete az előző gyertyához képest
a gyertya mérete az előző gyertyához képest
a gyertya árnyékának (függőleges vonalak) és testének (a téglalap) helyzete egymáshoz képest
a gyertya árnyékának és testének egymáshoz viszonyított aránya

A gyertya formája azt árulja el, hogy az adott időszak alatt (jellemzően egy nap alatt) hogyan változott a kereslet és kínálat. Pl. ha hosszú a felső árnyék, akkor az azt jelenti, hogy bár nap közben nagy volt a vételi érdeklődés, a nap végére az eladók kerültek túlsúlyba.

Ezek alapján számos gyertyatípust ismerhetünk fel, például:

Bullish Engulfing: Egy emelkedő gyertya teste felöleli az előző gyertya teljes méretét, és kicsi a gyertya árnyéka, egy emelkedő trend elejét jelentheti.
Bearish Engulfing: Egy eső gyertya teste felöleli az előző gyertya teljes méretét, és kicsi a gyertya árnyéka, egy csökkenő trend elejét jelentheti.
Hammer/Hanging Man: a testhez képest nagy az alsó árnyék mérete, és kicsi vagy nincs felős árnyéka, vagyis egy kalapácsra hasonlít. Ha uptrendben történik, akkor Hanging Man, ha downtrendben, akkor Hammernek nevezik. Bullish jel. Shooting Star: A Hammer ellenkezője, amikor egy uptrend után a testhez képest nagy a gyertya felső árnyéka, és nincs vagy kicsi az alsó árnyék, bearish jel
Doji: mindkét árnyék hosszú, és nagyon kicsi a test, vagyis egy keresztre hasonlít. Ez elbizonytalanodást jelent. Ha doji egy kis plusz jelre hasonlít, és szigetként az előző gyertyáktól messzebb áll (vagyis az előző nap tartománya és a doji tartománya között nincs átfedés, sőt nagy a különbség, vagyis szakszóval a gap), akkor nagy valószínűséggel trendforduló következik.

Összefoglalásképpen tehát mikor érdemes venni és mikor érdemes eladni az előző két lecke függvényében?

VÉTEL:

Pánik esetén, amikor nagy forgalommal leszúrást látunk (Hammer, a gyertya alsó árnyéka hosszú, vagyis napközben fordulat történt)

Amikor egy támaszt megtesztel az árfolyam, és visszapattan (leghitelesebb, ha duplaaljat látunk, és nem csökkenő háromszöget)

Kitörés esetén, amikor egy ellenállást áttör az árfolyam (minél fontosabb az ellenállás, azaz minél többször pattant már vissza arról a szintről az árfolyam, annál nagyobb a valószínűsége az emelkedésnek)

Korrekció a trendben, pl. amikor az emelkedő mozgó átlagig visszaesik az árfolyam

ELADÁS:

Eufória (vételi klimax) esetén, amikor nagy forgalommal egy spike-ot (felszúrás) látunk (Shooting Star, a gyertya felső árnyéka hosszú, vagyis napközben fordulat történt)

Ellenállás megtesztelése esetén, amikor visszapattan az árfolyam (leghitelesebb, ha duplatetőt látunk, és nem emelkedő háromszöget)

Letörés esetén, amikor egy támaszt áttör az árfolyam (minél fontosabb az támasz, azaz minél többször pattant már vissza arról a szintről az árfolyam, annál nagyobb a valószínűsége az esésnek)

Korrekció a trendben, pl. amikor az eső mozgó átlagig emelkedik az árfolyam

Könyvek a technikai elemzés módszereiről

Előző leckeKövetkező lecke

Vissza az oktató anyagokhoz