1. lecke: Mire jó a tőzsde?

A tőzsde egy csodálatos dolog, évente milliókat ejt rabul játéka. Árfolyamok mozognak föl-le, percek alatt dollármilliók keletkeznek és tűnnek el. Például a világ egyik legismertebb tőzsdeindexének, az amerikai S&P 500 indexnek egy apró, egy tized százalékos (0,1%) változása több milliárd dollár nyereséget vagy veszteséget jelent a piac számára akár egyetlen perc leforgása alatt. A világ összes tőzsdéjének összes részvénye együttesen körülbelül 46,5 billió dollárt ért 2010. március közepén. Ez összehasonlításképpen körülbelül annyi, amennyit a magyar gazdaság 350 év alatt állítana elő (2009-es szintekkel számolva).

A tőzsde, mint spekulációs tér

A tőzsde azonban persze nem azért igazán érdekes, mert rengeteg pénz fordul meg rajta, hanem mert minden nap újabb és újabb lehetőséget teremt pénzkeresésre föl-le mozgásával.

Gondoljunk csak bele, ha minden nap végén tudnánk, hogy következő nap hol fog zárni a tőzsde, egyetlen év alatt egy százezer forintos befektetéssel akár több millió forintos hozamot is el tudnánk érni a magyar piacon adók és költségek levonása után. Ez persze még senkinek sem sikerült, de az esélyek annyira azért nem rosszak, mint azt elsőre gondolnánk. A piacnak ugyanis van egy sajátos logikája, ami idővel kiismerhető és megtanulható.

H i r d e t é s

Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogy egy százezer forintos befektetés 2007. december 31. és 2009 december 31. között, azaz két év alatt hogyan alakult volna, ha minden nap tudtuk volna előre, hogy merre fog elmozdulni példaként a BUX index illetve az amerikai S&P 500 index. A kamatos kamat hatást figyelembe véve elméletben (szigorúan elméletben) a BUX indexen 850 millió forintot, az S&P 500 indexen pedig 294 millió forintot meghaladó hozamot tudtunk volna elérni adókat és költségeket nem számítva.

A tőzsde reálgazdasági szerepe

Ez az a magas hozampotenciál, ami spekulánsokat a tőzsdéhez csalogatja, azonban a tőzsdének tényleges gazdasági haszna és szerepe is van. A tőzsde ugyanis a szabad piacgazdaságokban a vállalatok számára az egyik legfontosabb eszköz az új tőke bevonására.

A tőzsdék gazdasági szerepét, igencsak leegyszerűsítve, valahogy így ábrázolhatnánk:

Egy vállalkozás valamilyen ötlet mentén, valamekkora kezdőtőke segítségével megalakul. Majd ahogy nő a vállalat, elképzelhető hogy egyre több pénzre van szükség a fejlesztések, beruházások megvalósításához. Ezt a szükséges plusz pénzt vagy a tulajdonosok és ismerősök teremtik elő (tőkeemelés), vagy banktól vesznek fel hitelt, vagy kötvényt bocsátanak ki, vagy részvényeket bocsátanak ki. Például ha szűk körben már nincs mód a szükséges pénz előteremtésére, és a bankok is drágán vagy nem adnak hitelt, sokszor a nyilvános részvénykibocsátás a legkézenfekvőbb megoldás. A részvénykibocsátás azt jelenti, hogy egy társaság részvényeket bocsát ki, és a részvények megvásárlói (lejegyzői) a részvényeken keresztül tulajdonrészt vásárolnak a társaságban. Ezért természetesen nagyon fontos, hogy a cég vonzó legyen a leendő befektetők számára, pl. hogy a cégben legyen növekedési lehetőség vagy magas osztalékot fizessen, és ne adják drágán a részvényeket. A részvénykibocsátás után pedig bevezetik a tőzsdére a részvényeket annak érdekében, hogy ha az új vagy régi tulajdonosok ki akarnak szállni a társaságból, el tudják adni részvényeiket. Hiszen pontosan ez a tőzsde lényege, hogy a részvények számára piacot teremtsen, és a részvények könnyen eladhatók és megvásárolhatók legyenek, valamint hogy a nyilvános részvénytársaságokba való befektetést vonzóvá tegye.

Ha nem lenne tőzsde, valószínűleg sokkal kevésbé szívesen fektetne bárki is részvénytársaságokba, hiszen akkor egy későbbi, esetleges kiszállás esetén az eladónak saját magának kellene valahonnan egy vevőt előkerítenie, azzal megegyeznie és lebonyolítani az adásvételt. A tőzsdén mindez roppant egyszerű, mert részvényeinknek mindig van piaci ára, amin el tudjuk adni részvényeinket, és nem kell azt a kockázatot futnunk, hogy nem tudunk kiszállni befektetésünkből. (Természetesen előfordulhat, hogy csak nagyon nyomott áron tudjuk eladni papírjaninkat.)

A másik jellemző eset részvények bevezetésére, amikor egy nagy tulajdonos úgy dönt, részben vagy egészben kiszállna a vállalkozásból. Ilyenkor ha nem talál vevőt a részvényeire a tőzsdén kívül, a tőzsdei kibocsátás lehet számára az egyetlen kiszállási lehetőség, hiszen a tőzsdére való bevezetés spekulánsokat vonzhat a cég részvényeihez.

Következő lecke

Vissza az oktató anyagokhoz