Relatív (szorzószámos) értékelés

Röviden

Egy részvényelemzési vagy -értékelési módszer, mely mely a részvény árfolyamát viszonyítja a cég egyes mutatóihoz (nyereség, könyv szerinti érték, stb.). Egészen konkrétan a részvény árfolyama osztva a nyereséggel vagy a könyv szerinti értékkel, stb.

Bővebben

A fundamentális elemzés egyik eszközcsoportja a relatív vagy más néven a szorzószámos értékelés, mely a részvények árfolyamát viszonyítja a cégek egyes mutatóihoz (nyereség, könyv szerinti érték, stb.). Ezeket a mutatószámokat "értékeltségi mutatóknak" is nevezzük, mert megmutatják, hogy a piac mennyire értékeli a részvényeket. Ez az elemzési módszer a részvény értékelésén túlmenően lehetővé teszi egy iparág részvényeinek egymással való összehasonlítását is.

A legáltalánosabb mutatószám az árfolyam/nyereség hányados (P/E = Price/Earnings), mely a részvények egyfajta "ár-érték arányát" jelenti. Számítása igen egyszerű, a részvény árfolyamát elosztjuk a cég legutóbbi, egy részvényre jutó, egy éves nyereségével. Minél kisebb ez a szám, annál olcsóbb a részvény. Sokszor azonban nem a legutóbbi egy év eredményeivel számolnak az elemzők, hanem a következő évi várható nyereséggel, hiszen a tőzsde mindig a jövőt árazza. A múltbeli, ismert nyereség alapján számolt mutató a visszamutató (trailing) P/E, a jövőbeli nyereség alapján számolt mutató pedig az előremutató (forward) P/E. A nyereséghez hasonlóan számolhatunk a könyv szerinti értékkel (Book Value) is, ez a P/B vagy P/BV mutató, a cég árbevételével (Sales, ebből P/S mutató) vagy a cég cash-flowjával (P/CF). Minél alacsonyabbak ezek a számok annál olcsóbbnak tekinthetők, persze azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy közben milyen ütemben növekszik a cég, hiszen egy magasabb növekedési ütemű vállalat valószínűleg magasabb P/E mellet forog, mint egy alacsony ütemű. A növekedési ütem figyelembe vételére alkották meg a PEG mutatót, melyet a P/E-t elosztva a hosszútávú növekedési ütemmel kapunk meg. Minél alacsonyabb a PEG mutató, annál olcsóbb a részvény. Az egyetlen mutatószám, ami akkor jó, ha minél magasabb, az osztalékhozam. Az egy részvényre jutó osztalékot elosztva az árfolyammal kapjuk meg az osztalékhozamot. Általában a magas osztalékhozam azonban alacsony növekedési ütemmel jár, így egy cég vagy jó osztalékot fizet vagy gyorsan növekszik, ha a befektetők kedvében akar járni. A kettő ritkán jár együtt, de nem lehetetlen.

A fundamentális elemzés másik eszköze a diszkontálásra épülő modellek csoportja. Az elemzési módszerekről bővebben Oktató anyag 3. leckéjében olvashat.

Kapcsolódó szócikkek:
Fundamentális elemzés
Könyv szerinti érték
Nyereség (adózott eredmény)
Osztalékhozam
Részvény

Vissza a lexikonhoz