Osztalék (Dividend), Osztalékpolitika

Röviden

A vállalat a korábban megtermelt nyereségéből osztalékot (részesedést) fizet a tulajdonosai számára.

Bővebben

Minden részvénytársaság a közgyűlésen dönt a megtermelt nyereség egészének vagy egy részének osztalék formájában való kifizetéséről vagy eredménytartalékba való helyezéséről. Az eredménytartlékba helyezett összeget beruházásokra vagy későbbi akár osztalékok kifizetésére használhatják fel. Ha viszont osztalék kifizetéséről dönt a közgyűlés, abból arra minden jogosult részvényes (jellemzően törzsrészvényes) részesedik. Elképzelhető természetesen olyan szituáció, hogy több részvénysorozatot bocsátottak ki, és csak az egyik sorozat válik osztalékra jogosulttá, illetve, ha a társaságban osztalékelsőbbségi részvényesek is vannak, lehet, hogy csak ők kapnak osztalékot, de alapesetben minden törzsrészvényes jogosult az osztalékra.

Az osztalék-kifizetés menete a következő: az igazgatótanács javaslatot tesz a közgyűlés számára osztalék kifizetéséről, majd a közgyűlés azt vagy elfogadja vagy másként dönt. Ekkor meghatározzák azt is, hogy mi lesz az a nap, amikor a részvény még utoljára az osztalékszelvénnyel együtt kereskedik (vagyis mi az utolsó nap, amikor még osztalékjogosultságot szerez a részvény vásárlója), ezt követően ugyanis a részvény osztalék nélkül, más néven ex-dividend forog a tőzsdén. Az ex-dividend nap előtti nap az utolsó, amikor jogosultásgot vásárolhatunk az osztalékra. Ezért van az, hogy az ex-dividend napon a részvény árfolyama általában az osztalék értékével megegyező mértékben leesik. Az osztalékot azonban még nem aznap kapjuk meg rögtön, hanem valamivel, esetleg néhány héttel később. Az ex-dividend napot E napnak szokás jelölni. Az osztalékot országonként eltérően forrásadó terheli, amit vagy a számlavezető befektetési szolgáltató von le, vagy az éves adóbevallási kötelezettség idején kell megfizetni.

Az hogy egy vállalat fizet-e osztalékot és hogy annak mértékét mitől teszi függővé, osztalékpolitikának nevezzük. Bizonyított tény, hogy a befektetők rendszerint az osztalékfizető, különösen az osztalékot emelő cégeket kedvelik az osztalékot nem fizető, vagy osztalékcsökkentő cégekkel szemben. Éppen ezért az osztalékpolitika változása igen nagy jelentőséggel bír a részvényárfolyamokra. Az osztalékfizetés képessége azt jelenti ugyanis, hogy a vállalat valóban készpénzt termel, bár igaz, hogy a magas növekedési üteme fenntartásához készpénzre is szüksége van a vállalatnak, azaz kevesebb osztalékot tud csak fizetni az expanzió időszakában.

Az osztalék mértékét több minden is meghatározhatja, de a leggyakoribb összefüggés, az ún. kifizetési arány (payout ratio), vagyis, hogy a megtermelt nyereség hány százalékát fizeti ki a cég osztalékként. Például egy cég folytathat olyan osztalékpolitikát, miszerint az előző évi nyereség 60%-át fizeti ki minden évben osztalékként. Más cégek azonban ennél bonyolultabb politikát folytatnak, és az optimális tőke/hitel arány függvényében határozzák meg osztalékukat.

Kapcsolódó szócikkek:
Eredménytartalék
Részvény
Osztalékelsőbbségi részvény
Osztalékhozam

Vissza a lexikonhoz