Opció (Option)

Röviden

Az opció egy jog, egy lehetőség arra, hogy valamit a jövőben megvegyünk (call opció) vagy eladjunk (put opció). Ami az opció megvásárlója számára lehetőség, az az opció eladója (más néven kiírója) számára kötelezettség. Az opció vételára a prémium, amit a vevő az opció kiírójának fizet meg akkor is, ha nem kíván élni a lehetőséggel.

Bővebben

Az opciós ügylet egy származtatott ügylettípus. Az opció nem más mint egy jog egy instrumentum (pl. részvény) megvételére (call opció) vagy eladására (put opció). Aki az opciót megveszi, jogot szerez arra, hogy put opció esetén egy bizonyos áron (azt az árfolyamot, amin az opció érvényesíthető, lehívási árnak, strike price-nak vagy excercise price-nak nevezzük) eladja az adott instrumentumot, call opció esetén pedig megvegye azt. Aki a jogot eladja, másnéven az opció kiírója, pedig kötelezettséget vállal arra, hogy put opció esetén egy bizonyos áron megveszi az adott instrumentumot, call opció esetén pedig eladja az opció tulajdonosának. Egy opció egy adott időtartamra (amerikai opció) vagy egy adott napra (európai opció) vonatkozik. Az opció kiírója (eladója) díjat (szaknyelven prémiumot) kap az opcióért cserébe. Az opció vásárlója a long, az eladója pedig a short, tehát például egy short put opció, egy eladási jog eladását vagy más szóval egy vételi kötelezettséget jelent.

Példa call opcióra: Tegyük fel, hogy a Microsoft árfolyama jelenleg 100 dollár. Valaki úgy gondolja, hogy az árfolyam fel fog menni, de nem akar Microsoft részvényt venni, mert túl nagy a kockázat, hogy valami miatt mégsem megy fel a részvény árfolyama, és valami olcsó megoldást keres. Ezért úgy dönt, hogy vesz egy 2 hónap múlva lejáró call opciót 102 dolláros árfolyamra (strike price-ra), amiért 1 dollárt kell fizetnie (ez a prémium). Magyarul 1 dollárért vett magának egy jogot, hogy a következő 2 hónap során bármikor vehessen Microsoft részvényt 102 dolláros árfolyamon. Ha a részvény ára felmegy 105 dollárra, ő 105-102-1=2 dollárt nyer részvényenként, mert 102 dolláron megveheti a részvényeket (lehívja az opciót), amit azonnal 105 dolláron elad, mínusz az opció díja, vagyis végül 2 dollárt keres részvényenként. Ha viszont az árfolyam nem indul el felfelé a 2 hónap során, ő csak 1 dollárt vesztett részvényenként, még akkor is, ha közben az árfolyam lefeleződött és 50 dollárra esett.

Példa put opcióra: Tegyük fel, hogy a Microsoft árfolyama jelenleg 100 dollár. Valaki úgy gondolja, hogy az árfolyam esni fog. Ezért úgy dönt, hogy vesz egy 2 hónap múlva lejáró put opciót 98 dolláros árfolyamra (strike price-ra), amiért 1 dollárt kell fizetnie (ez a prémium). Magyarul 1 dollárért vett magának egy jogot, hogy a következő 2 hónap során bármikor eladhasson Microsoft részvényt 98 dolláros árfolyamon. Ha a részvény ára leesik 95 dollárra, ő 98-95-1=2 dollárt nyer részvényenként, mert 95 dolláron vehet részvényt a piacon, amit 98 dolláron eladhat az opció kiírójának mínusz az opció díja, vagyis végül 2 dollárt keres részvényenként. Ha viszont az árfolyam nem indul el lefelé a 2 hónap során, ő csak 1 dollárt vesztett részvényenként, még akkor is, ha közben az árfolyam 150 dollárra ugrik.

Különböző opciók kombinálásával számos érdekes stratégia valósítható meg, melyekkel számos árfolyammozgásra lehet spekulálni (pl. a volatilitás emelkedésére vagy csökkenésére).

Az opciós ügyletek tőkeáttételt valósítanak meg, azonban nagy előnyük, hogy a veszteség korlátolt mértékű (maximum az opció díját, azaz a prémiumot vesztíthetjük el).

Kapcsolódó szócikkek:
Határidős ügylet
Long
Short
Származtatott ügylet
Tőkeáttétel

Vissza a lexikonhoz