Kötvény (Bond)

Röviden

Egy értékpapír, ami azt igazolja, hogy a kötvénytulajdonos hitelt nyújtott a kötvény kibocsátója (adós) részére.

Bővebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet az adós bocsát ki a hitelező részére. Kötvényeket bocsáthatnak ki államok, vállalatok, önkormányzatok. A kötvények meghatározott időközönként (például félévente) fizetnek kamatot (ezt hívjuk kuponnak), és lejáratkor egy összegben fizetik vissza a tőkét (az eredetileg "kölcsön adott" összeget), de ettől eltérő esetek is léteznek.

Magyarországon elsősorban az állampapíroknak van piaca, de a vállalati kötvények is egyre nagyobb szerepet játszanak (pl. OTP, MOL, RFV kötvények).

A vállalati kötvény mindig nagyobb kockázatot hordoz magában, mint az állampapír, ezért magasabb hozammal is rendelkezik. A kötvény kibocsátójának kockázati besorolását hitelminősítők végzik, mint pl. a Standard and Poor's, Moody's vagy a Fitch. Mindhárom cég külön kategóriarendszert használ, de a legismertebb alapján a legjobb hitelminősítés a AAA, ezt követi a AA, A, BBB, BB, B, CCC, CC, C, D. A főbb kategóriákon belül is léteznek kisebb különbségek, amiket + vagy - jellel szoktak jelölni, így a tényleges sorrend így néz ki: AAA, AAA-, AA+, AA, AA-, A+ és így tovább. A besorolások között a legfontosabb választóvonal a BBB- besorolás. Az ez alatti kötvények ugyanis befektetésre nem ajánlott (nem tartoznak az investment grade-be) kategóriába tartoznak, vagyis az átlagosnál magasabb kockázattal bírnak. Ezeket a kötvényeket junk bond-oknak vagy high yield kötvényeknek nevezzük. A legalább BBB- besorolású papírok pedig az investment grade-be tartoznak.

A kötvények a nemfizetési kockázaton (default risk) túl, melyet a hitelbesorolás tükröz, árfolyam-kockázattal is bírnak. Ha a befektető nem tartja meg lejáratig a kötvényt, hanem még előtte szeretne megválni papírjaitól, az eladáskor esedékes kötvénypiaci hozamszinten adhatja csak el, amin nyeresége és vesztesége egyaránt keletkezhet. Egy kötvény értékét úgy számoljuk ki, hogy a jövőben fizetendő kamatokat (kuponokat) és tőkét lediszkontáljuk a mai értékre (azaz kiszámítjuk jelenértékét). Alapszabály, hogy minél hosszabb a kötvény hátralévő futamideje (pontosabban megfogalmazva durációja), annál nagyobb a benne rejlő kockázat, azaz egy később lejáró (később fizető) állampapír nagyobb mértékben reagál a hozamszintek változására. A kötvénypiaci hozamok esése emeli, a hozamok emelkedése pedig csökkenti a kötvények értékét.

Kapcsolódó szócikkek:
Állampapírok
Értékpapír

Vissza a lexikonhoz