Jegybanki alapkamat (Base rate)

Röviden

A jegybanki alapkamat egy ország (vagy egy monetáris unió, mint amilyen az eurozóna) irányadó kamatát jelenti, ami hatással van a banki kamatokra, és ezáltal a gazdaságra is.

Bővebben

Az alapkamat a jegybank vagy a jegybank szerepét ellátó intézmény által meghatározott irányadó kamat, amely a kereskedelmi bankok és a központi bank közötti rövid lejáratú betétek és/vagy hitelek kamatát határozza meg. Mivel a kereskedelmi bankoknak bizonyos összegeket mindig a központi banknál kell elhelyezniük (tartalékolási kötelezettség), illetve a központi bank nyújt számukra hitelt, ezen a kamaton keresztül az egész bank- és pénzügyi rendszerre tudnak hatni, ami a reálgazdaságra is befolyással bír.

Az alapkamat rendszerint az inflációnak és a gazdaság általános állapotának megfelelően kerül megállapításra, de a legtöbb országban az infláció fékentartása az elsődleges cél. Az alacsony kamat jótékony a gazdaság számára, mivel megkönnyíti a hitelfelvételt, ami növekedésre ad lehetőséget a háztartások, a vállalkozások és az állam számára egyaránt. Azonban az alacsony kamatok okozta fellendülés idővel inflációt okozhat a gazdaságban, ezért a fogyasztás és a növekedés visszaszorítása érdekében az alapkamatot emelni kell. Ha viszont már a magas kamatok a gazdaság fejlődését nehezítik (mert senki sem tud, vagy akar hitelt felvenni), és az infláció már nem jelent veszélyt, ismét el lehet kezdeni kamatot vágni.

Az alapkamat csökkentése tehát a monetáris lazítás, az élénkítés eszköze, míg az alapkamat emelése a monetáris szigorításé. Az alapkamat változtatásán kívül a jegybankok más eszközökkel is hathatnak a gazadaság élénkítésére vagy éppen visszafogására, de minden eszközük az elérhető pénzmennyiség szabályozására irányul. Ilyen más eszköz lehet pl. állampapírok adás-vétele vagy a bankok számára előírt tartalékolási ráta változtatása. A jegybanki politikát más néven monetáris politikának nevezzük.

A tőzsde szempontjából az alapkamat emelése negatív tényező, mert a növekedés visszafogását és a kockázatmentes hozam megemelkedését jelenti. A növekedés lassulásával a részvények mögött álló vállalatok kilátásai romlanak, másrészt pedig a betéti kamatok és az állampapír-hozamok emelkedése nagyobb versenyt támaszt a részvényekkel szemben, illetve megemeli a részvényekkel szemben elvárt hozamot (ami a képlet szerint az árfolyamok eséséhez vezet). Az alapkamat emelése természetesen az állampapapír-piacot is negatívan érinti. Az alapkamat csökkentése viszont mind a részvények, mind az állampapír-piacok számára pozitív tényező.

Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank, az eurózónában az Európai Központi Bank, az Egyesült Államokban pedig a Federal Reserve Board (röviden Fed) határozza meg az irányadó alapkamatot.

A hazai alapkamat alakulása a követetkező linken megtekinthető: Jegybanki alapkamat alakulása - MNB

Kapcsolódó szócikkek:
Infláció
Jegybank

Vissza a lexikonhoz