Határidős ügyletek (Futures, Forward)

Röviden

Egy olyan ügylet, aminek a teljesítése (amikor a vevő tulajdonába kerül az áru) nem azonnal, hanem a jövőben történik.

Bővebben

Egy olyan ügylet, aminek a teljesítése (amikor a vevő tulajdonába kerül az áru) nem azonnal, hanem a jövőben történik. Tulajdonképpen cégek milliói kötnek határidős ügyleteket nap mint nap világszerte, amikor egy előre meghatározott időpontra egy előre meghatározott áron eladják termékeiket, vagy vásárolnak valamit. Például amikor egy villagyártó cég vállalja, hogy 2 hónap múlva leszállít 12000 db villát 100 Ft/db áron, határidős ügyletről beszélünk. A tőzsdei határidős ügyletek pontosan ilyenek, csak pénzügyi termékekre vonatkoznak.

Példa: Egy exportőr cég 2011. szeptember 15-én kap 100.000 eurót a külföldi vevőjétől a leszállított árukért. Mivel fél, hogy az euró árfolyam leesik addigra, egy határidős (forward) szerződést köt egy bankkal 2011. szeptember 15-re 100.000 euróra 280 forintos árfolyamon (tegyük fel, hogy a szerződés kötésekor az árfolyam 270 forint). Így akármi történik a forint/euró árfolyammal szeptember 15-ig, ő 280 forintos árfolyamon le tudja majd váltani forintra a bevételét, és nem kell attól tartania, hogy az árfolyam időközben leesik.

Az előbbi példában a határidős ügyletet egy kockázat megszüntetésére használta az ügyfél, vagyis fedezeti ügyletet kötött. Azonban nem csak fedezésre, hanem spekulációra is használhatunk határidős ügyleteket. Ha az előbbi ügyfélnek nem lenne várható eurós bevétele, akkor csupán spekulálna az euró gyengülésére (mivel eladott, abban bízik, hogy időközben olcsóbban tudja majd megvenni az eurót, vagyis az euró esésén tud keresni).

A szabványosított, tőzsdén kereskedhető határidős ügyleteket futures-nek nevezzük, a tőzsdén kívülieket pedig forward-nak. A forward teljesen egyedi igényekre szabott lehet, minden paraméterét a két szerződő fél határozza meg. A futures viszont egy szabványosított ügylet, ami a tömegigények kiszolgálására készül, éppen ezért olcsóbb is. A futures-öket a tőzsde származékos szekciójában lehet megvásárolni vagy eladni. A futures-ök alapegysége a kontraktus (ami lehet 1000 darab részvény vagy 1 tonna búza, stb.), vagyis minimum egy kontraktussal lehet kereskedni. Mivel a teljesítés csak egy későbbi időpontban történik meg, lehetőség van tőkeáttételre, azaz nem a teljes vételárat vagy eladási árat kell az ügyfélnek megfizetni, hanem annak csak egy részét, amit alapletétnek nevezünk. A futures lejáratáig azonban folyamatosan, minden nap beértékelik a pozíció értékét, azaz hogy az éppen aktuális árfolyamon nyernénk vagy veszítenénk az üzleten. Ha az alapletét már nem elegendő az esetlegesen felhalmozósott veszteségek fedezésére, változó letétet kell befizetnünk. Ha viszont az árfolyam abba az irányba mozdul el, amerre vártuk, a számlánkon folyamatosan gyűlik fel a (nem realizált) nyereség. A futures ügyleteket nem kell a lejáratig megtartani, azt bármikor lezárhatjuk, akár aznap is, amikor nyitottuk.

Példa: A határidős termékeket az opciókkal és swapokkal egyetemben származtatott (derivatív) termékeknek is nevezik, mivel egy másik termékből származnak, önmagukban nem léteznek. Pl. az OTP-re kötött 2011. decemberi lejáratú határidős kontraktus alapterméke (mögöttes terméke, angolul underlying product) az OTP részvény, a decemberi határidős OTP pedig abból származik. Tegyük fel, hogy egy határidős OTP kontraktus 1000 db OTP-t tartalmaz, azaz ezresével tudok határidős OTP-t kereskedni. A jelenlegi azonnali OTP árfolyam legyen 7000 Ft, a decemberi lejáratú határidős OTP árfolyama pedig 8000 Ft (a határidős érték pozitív kamatkörnyzetben magasabb, mint az azonnali árfolyam, lásd jövőérték). Arra számítunk például, hogy az OTP árfolyama esni fog, ekkor a határidős piacon eladunk 2 kontraktus decemberi lejáratú OTP-t, azaz 2000 db OTP shortban ülünk, ami 2000x8000=16 millió forintnak felel meg. Az alapletét követelmény azonban 2 millió forint csak kontraktusonként, azaz mindössze 4 millió forintot kell befizetnünk a számlánkra. A tőkeáttétel tehát négyszeres, hiszen a ténylegesen letett pénz négyszeresének megfelelő pozícióval rendelkezünk. A következő nap azonban óriási ralli bontakozik ki a piacon, és az OTP árfolyama 500 forintot emelkedik, így 7500 forintra nő, a határidős árfolyam pedig 8500 forintra. Mivel mi eladtuk a határidős kontraktust, azaz árfolyam-esésre játszottunk, ez nem jó hír számunkra, hiszen már 500 forinttal magasabban tudjuk csak visszavenni az eladott OTP-ket. A 2000 db részvényen egyk napról a másikra 2000X500=1 millió forint veszteségünk keletkezett. Ha tovább esne az árfolyam, a brókercég valószínűleg további letétet kérne tőlünk az esetleges további veszteségek fedezetére. Ha nem fizetnénk meg a további letéti követelményeket, a brókercég kényszerlikvidálná a pozíciónkat, azaz a fedezet hiánya miatt lezárná, kicsukná a pozíciónkat. Azonban szerencsénk van, mivel a következő napokban egy hirtelen korrekció indul meg a piacokon, és egy hónap múlva az OTP árfolyama visszaesik 6500 forintra, a határidős ár pedig 7600 forintra (az idő előrehaladtával ugyanis csökken a kamattartalom, azaz az azonnali és a határidős ár közötti különbség, ugyancsak a jövőérték-számításból adódóan). A 7600 forintos határidős ár 400 forintos nyereséget jelent számunkra részvényenként, azaz a 2000 db részvényen 800 000 Ft nyereségünk keletkezett. Mivel meg vagyunk elégedve az esés mértékével, nem várjuk meg a decembert, és lezárjuk a pozíciónkat egy ellentétes ügylettel, azaz vétellel (eladással nyitottuk). A 800 000 forintos nyereség a 16 millió forintra vetítve 5 százalékos hozam, azonban a 4 millió forintos alapletétünkre, vagyis a tényleges befektetésünkre vetítve 20 százalék (négyszeres tőkeáttétel miatt négyszeresére nő a nyereségünk).

A határidős ügyletek tehát igen nagyon kockázattal járó ügyletek a tőkeáttétel következtében, azonban ennek megfelelően magas hozampotenciállal is járnak.

Kapcsolódó szócikkek:
Alapletét
Fedezeti ügylet
Opció
Short
Tőkeáttétel
Származtatott ügylet
Változó letét

Vissza a lexikonhoz