Bruttó és nettó eszközérték (Gross and Net Asset Value)

Röviden

Egy portfolió (pl. befektetési alap, nyugdíjpénztár) teljes vagyona az eszközérték.

Bővebben

Egy portfolióban szereplő összes vagyonelem (pénzügyi eszköz) piaci értékének összege a bruttó eszközérték. Ez megegyezik az általánosan ismert portfolió értékével. A bruttó eszközértékből a portfoliót terhelő díjakat (pl. alapkezelési díj, letétkezelési díj, PSZÁF díj, könyvvizsgáló díja) levonva megkapjuk a nettó eszközértéket.

Pl. egy alapkezelőnek egy portfoliója van, amivel kapcsolatban minden délután 5:30-kor végzi el a nettó eszközérték-számítást. Ez azt jelenti, hogy 5:30-kor bekéri a legutolsó ismert valamennyi árfolyamot minden eszközről, amivel a portfolió rendelkezik. Tegyük fel, hogy a portfolióban szerepelnek magyar, japán és amerikai részvények. A magyar részvénypiac ekkor már zárva van, tehát a zárórárakkal szorozza be a darabszámokat. A japán piac a hatalmas időeltolódás miatt már régen bezárt, tehát ott is záróárakkal számolhat, japán jenről pedig az aznapi MNB árfolyamon konvertálja át forintra az árfolyamot. Az amerikai piac még nyitva van, tehát ott nem a záróárakkal, hanem az 5:30-kor aktuális árfolyamokkal tud számolni.

Miután minden eszközt beértékelt, összeadja a részösszegeket, és megkapja a bruttó eszközértéket. Majd sorra veszi a portfoliót terhelő költségeket, és azokat levonja ebből az összegből, így kapja meg a nettó eszközértéket. Ha ez egy befektetési alap, akkor a nettó eszközértéket elosztja a befektetési jegyek darabszámával, így kapja meg az egy jegyre jutó nettó eszközértéket (NAV per unit).

Megjegyzés: A letékezelt portfoliók eszközérték-számításáért a letétkezelő felelős, de a vagyonkezelő is kiszámolja ellenőrzés végett.

Kapcsolódó szócikkek:
Alapkezelési díj
Befektetési alap
Befektetési jegy
Letétkezelő
Portfolió

Vissza a lexikonhoz