Diszkont-kincstárjegy (Zero-cupon treasury bill)

Röviden

Egy állam által kibocsátott, egy évnél rövidebb lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, mely azt tanúsítja, hogy az "államnak hitelt nyújtottunk". Lényege, hogy "nem fizet kamatot", csak a lejáratkor fizeti vissza a névértéket (ami 10.000 forint), viszont a névértéknél "olcsóbban", ún. diszkont áron bocsátják ki őket. A diszkontár és a névérték közötti különbség a dkj hozama.

Bővebben

Egy állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (azaz kötvény), mely azt tanúsítja, hogy az "államnak hitelt nyújtottunk".

Az egy évnél rövidebb időre kibocsátott állampapírokat kincstárjegyeknek nevezzük. A kincstárjegyek jellemző formája, az ún. diszkont-kincstárjegy (röviden dkj), mely nem fizet kamatot, csak a lejáratkor fizeti vissza a névértéket (ami 10.000 forint), viszont a névértéknél "olcsóbban", ún. diszkont áron bocsátják ki őket. A diszkontár és a névérték közötti különbség a dkj hozama.

A diszkont-kincstárjegyeket az ÁKK bocsátja ki aukciók keretében, de a kibocsátás után élénk másodlagos piaccal rendelkeznek, vagyis a lejáratig adhatók-vehetők.

Fontos tudnivaló, hogy az diszkont-kincstárjegyek sem teljesen kockázatmentes eszközök, azonban rövid futamidejük miatt árfolyam-érzékenységük alacsony. Ha a befektető nem tartja meg lejáratig a dkj-t, hanem még előtte szeretne megválni papírjaitól, az eladáskor esedékes állampapírpiaci hozamszinten adhatja csak el, amin nyeresége és vesztesége egyaránt keletkezhet. Egy dkj értékét úgy számoljuk ki, hogy a jövőben fizetendő névértéket (ami 10.000 forint) lediszkontáljuk a mai értékre (azaz kiszámítjuk a jelenértékét). Az állampapírpiaci hozamok esése emeli, a hozamok emelkedése pedig csökkenti az állampapírok értékét. Ezt legegyszerűbben azzal magyarázhatjuk, hogy ha a befektetők kockázatosabbnak tartják egy állam finanszírozását, akkor magasabb hozamot követelnek meg az adóstól, míg ha szívesen adnak kölcsön egy államnak pénzt, azt alacsonyabb kamat mellett is megteszik. A megemelkedett hozamelvárásaikat az első esetben úgy tudják kifejezni, hogy a dkj későbbi fix kifizetésért kevesebbet hajlandóak csak fizetni, azaz alacsonyabb árfolyamon hajlandóak csak megvásárolni az állampapírt. Az utóbbi esetben pedig egyre többet fizetnek az állampapírokért.

Kapcsolódó szócikkek:
ÁKK
Aukció
Hozam
Jelenérték
Kötvény

Vissza a lexikonhoz