Befektetési alap (Mutual Fund, Investment Fund)

Röviden

Egy olyan tkp. "közösségi (kollektív)" megtakarítási forma, amibe bárki akár nagyon kis összegekkel is beszállhat. A lényege, hogy a sok kis összeg összeadódva hatékonyabban és olcsóbban válik befektethetővé, mint önmagukban. Az alapokat a befektetési alapkezelők kezelik, megvásárolni őket pedig többnyire bankfiókokban lehet.

Bővebben

A befektetési alap egy kollektív megtakarítási forma, magyarul több befektető közösen kezelt befektetése. A befektetési alap lényege, hogy kis összeggel, alacsony díjak mellett mindenki számára elérhetővé váljanak befektetések.

A befektetési alapokat az erre feljogosított, szakértelemmel rendelkező befektetési alapkezelők kezelik. A befektetési alapokban befektetési jegyek útján szerezhetünk részesedést (ez olyan, mint a részvény a részvénytársaság esetében). A befektetési jegyeket a forgalmazókon (akik jellemzően bankok, esetleg befektetési szolgáltatók, ügynökök) keresztül vásárolhatjuk meg, amivel a befektetési alap résztulajdonosává válunk. A számos befektetőtől ily módon összegyűjtött pénzt aztán a befektetési alapkezelő kezeli legjobb tudása és a befektetési alap Tájékoztatójában leírt szabályok szerint. Az alapkezelő azonban nem tulajdonosa az alapnak, csupán annak hű kezelője.

A befektetési alap vagyonát az ún. letétkezelő minden nap beértékeli, azaz kiszámítja, hogy a legfrisebben elérhető árfolyamok alapján mennyit ér a befektetett vagyon. A befektetési alap vagyonának értékváltozását láthatjuk a befektetési jegyek árfolyamának változásában. A befektetett vagyon összértéke a bruttó eszközérték, amiből levonásra kerülnek olyan díjak, melyek a vagyon kezelésében résztvevő intézmények szolgáltatását ellentételezik; ilyen az alapkezelési díj, ami az alapkezelőt illeti, a letétekezlési díj, ami a letétkezelőnek fizetendő, a könyvvizsgálói díj és a PSZÁF-díj. A költségek levonása után kapjuk meg a nettó eszközértéket, amit elosztva a befektetési jegyek drabaszámával megkapjuk egy befektetési jegy értékét. Az alapkezelők illetve a letétkezelők a nettó eszközértéket és a befektetési jegy árfolyamát kötelesek publikálni.

A befektetési alapoknak számos fajtája, típusa van. A mindenki számára megvásárolható alapokat nyíltkörű, a csak bizonyos személyek számára megvásárolható alapokat zártkörű alapoknak nevezzük. A legtöbb alap természetesen nyíltkörű, hiszen a cél minél több befektető megcélzása. Továbbá a legtöbb alap határozatlan futamidejű, de természetesen számos határozott futamidejű alap is létezik. Ezen túlmenően megkülönböztetünk zártvégű és nyíltvégű alapokat is. Az elnevezés azonban érdekes módon nem a futamidőre vonatkozik, hanem a forgalmazás módjára. A nyíltvégű alapok forgalmazása folyamatos a futamidő alatt, vagyis bármikor (általában bármelyik banki munkanapon, esetleg rendelkezhet úgy az Alap Tájékoztatója, hogy csak meghatározott időközönként) megvásárolhatók és visszaválthatók az alap befektetési jegyei. Ezzel ellentétben a zártvégű alapok befektetési jegyeit csupán az alap indulása előtt, az ún. jegyzési időszak során vásárolhatjuk meg, és később csupán egyedi megállapodás alapján valamilyen szerződés keretében vagy a tőzsdén lehet adni-venni őket.

Végül a legfontosabb különbség a befektetési alapok között, hogy mibe fektetnek. Ezt befektetési politikának hívjuk, és az alap hivatalos Tájékoztatójában kerül lefektetésre. Az alapok általában egy bizonyos eszközosztályt céloznak meg (pl. kötvényalap, részvényalap, stb.), de léteznek vegyes alapok is melyek több eszközosztályba is fektetnek egyidejűleg. Az alap befektetési politikája határozza meg az alap kockázati szintjét. A legbiztonságosabbak a pénzpiaci alapok, melyet a kötvénypiaci, a részvénypiaci és a származtatott termékekbe fektető alapok követnek. A kockázati szintekről bővebben a Befektetésekről általában c. cikkben olvashat.

Kapcsolódó szócikkek:
Alapkezelési díj
Befektetési alapkezelő
Befektetési jegy
Befektetési politika
Eszközosztályok
Letétkezelő
Letétkezelési díj
Tájékoztató

Vissza a lexikonhoz