Allokáció (Allocation)

Az allokáció leosztást jelent. Az alábbi két esetben használjuk az allokáció kifejezést:

Allokáció 1.

Röviden

Allokációs szabálynak nevezzük, hogy ki mennyi részvényt kap egy kibácsátás során.

Bővebben

Egy részvénykibocsátás esetén a leosztási (allokációs) szabály határozza meg, hogy az egyes jegyezni kívánó felek milyen arányban részesüljenek a jegyzésből.

Példa: egy részvénykibocsátás keretében 1 millió darab részvényt bocsát ki egy vállalat, azonban nagyon nagy az érdeklődés, és összesen 2 millió részvényt szeretnének jegyezni az emberek, vagyis kétszeres az ún. "túljegyzés". Ilyenkor például a legegyszerűbb allokációs szabály értelmében mindenki arányosan, fele annyi részvényt kap, mint amennyit eredetileg igényelt. De dönthetnek úgy is, hogy a kártyaleosztás szabályai szerint mindenki kap 1-1 részvényt, amíg el nem fogy az 1 millió darab részvény, vagyis végül feltehetőleg aki keveset jegyzett, megkapja az összes részvényt, amit szeretett volna, viszont aki több részvényt jegyzett, kevesebbet kap a jegyzett (igényelt) részvényekhez képest.

Allokáció 2. - Eszközallokáció (Asset Alloacation)

Röviden

Az eszközallokáció azt jelenti, hogy egy portfolió milyen arányban tart vagy tarthat különböző eszközöket (pl. részvényt, kötvényt).

Bővebben

Egy portfolió eszközallokációja, a különféle eszközcsoportok (más néven eszközosztályok, ezek részvény, kötvény, árupiac, stb.) közötti megosztást jelenti.

Példa egy eszközallokációra: 50% nemzetközi részvény, 30% hazai részvény, 20% hazai kötvény.

Az eszközallokációs döntések az eszközcsoportok egymáshoz viszonyított arányát határozzák meg. Eszközallokációs döntéseket egy magán portfolió kialakításakor éppúgy hoznak, mint egy nagy befektetési alap menedzselése során. Az intézményi befektetők sokszor az év elején hoznak ilyen döntéseket, mert a teljesítményüket évente mérik, és minden év elején tiszta lappal indulnak neki az új évnek. Ezeknek az eszközallokációs döntéseknek igen jelentős hatása lehet, hiszen markánsan más pozíciót vállalhatnak fel az év elején az előző évhez képest. Például dönthetnek úgy, hogy megválnak minden európai részvényüktől, és helyette fejlődő piaci részvényekbe fektetnek, stb.

Talán éppen ezért nem véletlen, hogy a nagy japán részvénypiaci emelkedés 1989. december utolsó napjáig tartott, és egy nappal sem tovább, illetve hogy a dollár egészen pontosan 2004 decemberéig gyengült, és 2005 első napjától kezdve erősödött éveken keresztül.

Természetesen nem minden intézményi vagyonkezelő zárja a pénzügyi évét decemberben, vagyis a pénzügyi elszámolás vége akármelyik hónapra eshet, továbbá eszközallokációs döntéseket akár minden héten hozhatnak, így nem csak a naptári évek elején láthatunk nagy trendfordulókat. Végezetül pedig nem csak allokációs döntések okozhatnak trendfordulót.

Kapcsolódó szócikkek:
Eszközosztály
Trend

Vissza a lexikonhoz