Abszolút hozam

Röviden

Abszolút hozam stratégiának nevezzük az olyan befektetési stratégiákat, melyek célja egy pozitív hozam elérése bármilyen piaci körülmények között.

Bővebben

Abszolút hozam stratégiának nevezzük az olyan befektetési stratégiákat, melyek célja nem egy benchmark hozam felülmúlása, hanem egy viszonylag magas, pozitív hozam (pl. inflációt vagy betéti kamatokat meghaladó hozam) elérése minden piaci körülmény között. Az abszolút hozamú stratégiák célja tehát a kockázatmentes hozam felülmúlása kockázatos eszközök segítségével. Ezekben a stratégiákban még nagyobb szerepet játszik a kockázatok kezelése és a hozam/kockázat arányok elemzése.

Például míg egy benchmarkkal rendelkező alap esetében -10% hozam kiváló teljesítmény is lehet akár, ha az alap benchmarkja 15%-ot esett, addig egy abszolút hozamú stratégiát követő alapnál a -10%-os teljesítmény gyakorlatilag elfogadhatatlan teljesítménynek számít, hiszen jóval alulmúlja a kockázatmentes hozamot (betéti kamatokat, rövid állampapírhozamot, stb).

Az abszolút hozamú stratégia eszköztára igen széles is lehet, de ez nem szükséges feltétel. Elképzelhető, hogy több eszközosztályba is befektetet, de lehet, hogy csak egy eszközosztályra (pl. kötvényekre) koncentrál. Folytathat long-only (csak emelkedésre spekuláló), vagy long-short (emelkedésre és esésre egyaránt spekuláló) stratégiát.

Megfigyelhető, hogy egyre több portfolióban (akár magánszemélyében, akár intézményében) játszik egyre nagyobb szerepet ez a fajta megközelítés. Magyarországon is ma már szinte valamennyi befektetési alapkezelő kínál abszolút hozamú befektetési alapot portfoliójában.

Alternatív gondolat

A rossz hír, hogy az abszolút hozamot megcélzó stratégiák sem kínálják a Szent Grált. Alig látni olyan portfoliót, mely valóban hosszú évek alatt is folyamatosan jól tudott volna teljesíteni. A legismertebb példa erre a Goldman Sachs Alpha Alap, mely több éves mesés teljesítmény után hirtelen hatalmas veszteségeket szenvedett el, míg végül 2011 szeptemberében beolvadt egy másik alapba. De láttunk erre már hazai példát is.

A hirtelen rossz teljesítmény mögött általában a túlzott mértékű pozícióvállallás áll, vagyis hogy teljesítménykényszer és/vagy rossz kockázatkezelés miatt túl nagy pozíciót vállal fel a portfólió kezelője, vagyis magyarul azért hogy jó teljesítményt érjen el, túl nagy kockázatot vállal be. A legrosszabb természetesen az, hogy általában mindenféle előjel nélkül és gyorsan történik meg a hozamromlás, ami miatt nehéz időben kiszállni. Persze ne felejtsük el, hogy léteznek valóban jól működő és hosszú távon sikeres portfoliók is.

Kapcsolódó szócikkek:
Benchmark
Eszközosztály
Hozam
Portfolió

Vissza a lexikonhoz