KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

Kérdését felteheti a Kapcsolat menüpontra kattintva az oldal jobb felső sarkában.

Kérdés: Profit után hogyan kell adózni? (2014. 10. 24.)

16% szja + 10% eho alapvetően, de ha tartós befektetési számlán van a a befektetés, akkor 3 év után az adó mértéke 10%-ra, 5 év után pedig 0%-ra csökken az adófizetési kötelezettség. Teljes körű felvilágosítást adótanácsadótól vagy a befektetési szolgáltatótól érdemes kérni.


Kérdés: MAX index (2014. 09. 15.)

MAX index leírása a Lexikonban


Kérdés: Nyesz-r számlámon több részletben van befizetés, 1 db 2015.márc.31-én jár le, 3 db 2015,dec,31-én, és 1 db 2016.12.01-én.Kérdésem, hogy mikor vehetem fel? (2014. 08. 24.)

A NYESZ-nél jelenleg a kötelező tartási idő 10 év, de a 2013. január 1. előtt nyitott számlák esetében csak 3 év. Felvenni a nyugdíjra való jogosultság elérése és a kötelező tartási idő után lehet adómentesen.


Kérdés: Mi az értékpapír? (2014. 08. 21.)

Értékpapír magyarázata a Lexikonban


Kérdés: Nem realizált hozam (= nem realizált nyereség) (2014. 08. 19.)

Nem realizált hozam az a hozam, ami akkor keletkezne, ha ebben a pillanatban (vagy amikor a kimutatást készült, amin a nem relaizált hozamot látjuk) lezárnánk az adott pozíciót. Realizálásra akkor kerül, ha lezárjuk a pozíciót, vagyis eladjuk, amit korábban megvettünk (long/vételi pozíció esetén), vagy eladjuk, amit korábban eladtunk (short/eladási pozíció esetén). Mivel azonban a pozíció még nyitva van, ez a kimutatott nyereség/veszteség még változhat a jövőben, amíg lezárásra nem kerül.


Kérdés: Mi az alfa? (2014. 07. 11.)

Az alfa a hozamnak az a része, ami nem a piaci mozgásból és tőkeáttételből ered, hanem a termék kezelőjének a szakértelméből vagy szerencséből fakad. Egy pénzügyi eszköz hozamát a következőképpen bonthatjuk fel egyszerűen: hozam = alfa + (béta x piaci hozam). Pl. ha egy magyar részvény befektetési alap hozott 10%-ot, a piac pedig 10%-ot, az alap bétája pedig 0.8 (vagyis a portfolió 0.8%-ot esik vagy emelkedik általában a piac 1%-os esésére vagy emelkedésére), akkor az alfa = hozam - (béta x piaci hozam) = 10% - (0.8 x 10%) = 2%. A béta leírása itt található a lexikonban. A béta és az alfa számítása általában egy regressziós analízissel történik, ahol a termék/eszköz hozamait összevetik a piaci hozamokkal. A regreessziós függvény meredeksége a béta, az y-tengely metszéspontja pedig az alfa (f = a + bx).


Kérdés: Hogyan adózik a Tartós Befektetési Számlán elhelyezett összeg? (2014. 05. 10.)

3 év után kedvezményesen 10% adót kell fizetni 16% helyett, az 5. év leteltével pedig adómentes a hozam. Bővebb információ a TBSZ előnyeiről itt található.


Kérdés: Melyik az a részvény Zrt.-nél amelyik tulajdonosának nem jár osztalék és szavazati joga sincs, de a Közgyűlésre meghívják? (2014. 05. 07.)

A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) 186. paragrafusának (4) bekezdése alapján három olyan elsőbbségi részvény létezik, melynél a szavazati jogot korlátozni vagy kizárni lehet. Ezek az a) osztalékelsőbbséget, b) a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbségét (likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség), c) elővásárlási jogot biztosító részvényosztályok (vagy a fenti jogokat egyidejűleg is megtestesítő osztály). Vagyis az utóbbi kettő elviekben megfelelhet a kérdésben megfogalmazott feltételeknek. Mivel minden részvényes szavazati jogra való tekintet nélkül részt vehet a közgyűlés munkájában, így ők is meghívásra kerülnek, de érdemes egy jogásszal egyeztetni ebben a kérdésben.


Kérdés: Milyen ötletei vannak cash-flow menedzsmentre? (2014. 05. 06.)

Sajnos nem foglalkozunk vállalati pénzügyekkel.


Kérdés: A NYESZ számlára milyen befektetési védelem vonatkozik (OBA, BEVA ..) ? (2014. 05. 05.)

BEVA hatálya alá tartozik a NYESZ.


Kérdés: Kik és hogyan befolyásolják az árakat a tőzsdén? (2014. 05. 03.)

Kérdés: Hogyan működik a tőzsde mint piac? (2014. 05. 03.)

Erről szól a Tőzsde lényege című cikk az oldalon.


Kérdés: Mi a LIBOR? (2014. 04. 15.)

A LIBOR (London Interbank Offered Rate) az irányadó dollár kamatráta a bankközi piacon, amit a Londonban székelő bankok állapítanak meg. Ez az a kamatláb, amin a bankok egymás között hiteleznek amerikai dollárban. (Bár nem csak dollár LIBOR létezik, valójában a dollár LIBOR ami igazán fontos.) Azért fontos a LIBOR, mert a világ pénzügyi eszközeinek egy nagyon jelentős részét ehhez a kamatlábhoz árazzák. Pl. egy vállalati hitel kamatlába lehet LIBOR + 300 bázispont (=3% magyarul), vagyis ha a LIBOR 0.5% (50 bp), akkor a vállalatnak 3,5%-on ketyeg a hitelkamata. Ha a LIBOR emelkedik, akkor a vállalat hitelkamata is emelkedik, ha csökken, akkor pedig az ő kamata is csökken. A LIBOR-nak megfelelően létezik EURIBOR (euró irányadó kamatláb), TIBOR (Tokyo Interbank Offered Rate a japán jen kamatláb), itthon pedig a BUBOR-hoz áraznak sok terméket.


Kérdés: Előtörlesztés (2014. 04. 14.)

Előtörlesztésnek nevezik az esedékes törlesztésen felüli tőketörlesztést. Az előtörlesztés csökkenti a fennálló tőketartozást, vagyis a későbbiekben fizetendő törlesztőrészlet mértékét (ha minden egyéb feltétel változatlan marad). Az itt található előtörlesztés kalkulátor segítségével kiszámolhatja a megtakarítás mértékét.


Kérdés: Hol lehet államkötvényt vásárolni? (2014. 03. 16.)

Lakossági állampíprokat a Magyar Államkincstár, a Magyar Posta és az elsődleges forgalmazók fiókjaiban lehet vásárolni. További információ www.allampapir.hu oldalon az Értékesítés menüpont alatt található. Más, nem elsődlegesen lakosság számára kibocsátott állampapírokat brókercégeknél és bankoknál lehet vásárolni.


Kérdés: Miért estek, eshettek a befektetési hozamok 2014 első két hónapjában? (2014. 02. 24.)

Az általános válasz arra vonatkozóan, hogy a piac miért szokott esni, az oldal alján található. Év eleji esések egyébként történhetnek az év eleji átsúlyozások miatt (nagy szereplők kevesebb részvényt kívánnak tartani, és inkább kötvényekbe mennek át) vagy egy nagy hozamú év utáni profitrealizálás miatt (ez történhet adózási okokból is), és eleve mindenki úgy érzi "tiszta lappal" indul egy új év. Ez természetesen nincs mindig így, hiszen sokszor folytatódnak az évvégi trendek, de most ott volt ez a néhány ok arra, hogy egy nagyon erős év után sokan profitot realizáljanak (pl. amerikai, néhány európai és a japán piacon). A feltörkevő piacok (tőzsdék és devizák) beesésére azonban nem húzható rá ez a magyarázat, ott legfeljebb a már sokat emelgetett Fed eszközvásárlások visszaesése okozhatott eladásokat, bár ez sem újkeletű hír, hiszen már hónapok óta erről beszél mindenki, de az év eleji átsúlyozásokat (mind nagy intézményi mind kisbefektetői szinten) mindenképpen befolyásolhatta.


Kérdés: NYESZ-R számlán elhelyezett zártvégű befektetési jegyet akarok eladni futamidő alatt. Milyen piacon tehetem ezt meg a legkedvezőbben? Egyáltalán, hogyan lehet értékesíteni? (2014. 02. 15, 19.)

Minden Magyarországon kibocsátott zártvégű alap befektetési jegyeit kötelező bevezetni a Budapesti Értéktőzsdére, így ott lehet azokkal kereskedni elméletben (www.bet.hu). Valóságban azonban nincs piaca ezeknek a papíroknak általában. Érdemes lehet a kibocsátónál valamint a forgalmazónál érdeklődni, hogy tudnak-e potenciális vásárlóról. Az adásvétel lebonyolításában, ha az nem a tőzsdén keresztül történik a forgalmazó (bank vagy brókercég akinél megvásárolta a befektetési jegyeket) tud segíteni, hozzá érdemes fordulni.


Kérdés: Nem realizált hozam (2014. 01. 18.)

Nem realizált hozam az a hozam, ami akkor keletkezne, ha ebben a pillanatban (vagy amikor a kimutatást készült, amin a nem relaizált hozamot látjuk) lezárnánk az adott pozíciót. Realizálásra akkor kerül, ha lezárjuk a pozíciót, vagyis eladjuk, amit korábban megvettünk (long/vételi pozíció esetén), vagy eladjuk, amit korábban eladtunk (short/eladási pozíció esetén). Mivel azonban a pozíció még nyitva van, ez a kimutatott nyereség/veszteség még változhat a jövőben, amíg lezárásra nem kerül.


Kérdés: Árfolyam (2014. 01. 14.)

Árfolyam = Ár. A tőzsdén, devizapiacokon kialakult árat árfolyamnak nevezik.


Kérdés: Prompt és strukturális likviditás (2014. 01. 03.)

A likviditás fizetőképességet jelent. A prompt likviditás az azonnali fizetőképességet, a strukturális pedig a hosszú távút jelenti. (A likviditás fogalma a tőzsdén ettől eltér, lásd: Likviditás magyarázata a Lexikonban, de a prompt és strukturális likviditás fogalma nem tartozik a tőzsde témakörébe, hanem gazdálkodó szervezetek esetében használatos.)


Kérdés: Mi a különbség a certifikát és a cfd között? (2013. 12. 12.)

A certifikátokat bevezetik valamilyen tőzsdére, és ott kereskednek velük. Emiatt az adózási vonzata is más, mint egy CFD esetében, ami nem tőzsdén kereskedett termék, de mindkettő ugyanúgy egy mögöttes termék/piac árfolyamát követi úgy, hogy az ahhoz esetlegesen kapcsolódó jogokat nem biztosítja.


Kérdés: Átvezetés (2013. 11. 24.)

Banki átvezetésnek nevezzük egyazon számlatulajdonos bankon belüli számlái közötti pénzátvezetés, -átutalást.


Kérdés: Az opció az albérletre és rezsire is vonatkozik? (2013. 11. 24.)

Az opció vonatkozhat bármire, ha két fél megállapodik, de jellemzően befektetési/pénzügyi termékekre használják, mnt például részvény, ingatlan stb.


Kérdés: Jelenérték jelentése (2013. 11. 11.)

Jelenérték magyarázata a Lexikonban


Kérdés: Átkötési díj (2013. 11. 11.)

Egy tőzsdei átkötés díja egyedi megállapodáson alapszik a legtöbb esetben. Általában csak az egyik irányban szoktak díjat felszámolni (vagyis féláron lehet átkötni), de ez a brókercég és az ügyfél kapcsolatán múlik.


Kérdés: A grafikonokon mit jelent a vízszintes piros vonal, amit "pref."-vel jelölnek, az az átlag lenne? (2013. 11. 04.)

"Prev." = "Previous", az előző napi záró értéket jelenti.


Kérdés: Törszrészvény (2013. 10. 20.)

Törzsrészvény magyarázata a Lexikonban


Kérdés: Indexkosár (2013. 09. 17.)

Amikor több részvény vagy áru vagy más termék árváltozását szeretnénk egyben/egyszerre nézni, akkor a különböző termékek árának átlagát nézzük, ez az átlagár az index. A képletesség kedvéért indexkosárnak nevezik az index tartalmát, mivel olyan mintha egy kosár (amiben több minden is található) tartalmát néznénk. A benhcmark magyarázata a Lexikonban ennek gyakorlati hasznát mutatja be.


Kérdés: Abszolút hozam (2013. 08. 22.)

Abszolút hozam magyarázata a Lexikonban


Kérdés: CDS felár = csődkockázati felár (2013. 06. 26.)

Így van, pontosan ezt jelenti. A CDS (Credit Default Swap) egy olyan pénzügyi eszköz, amit ha megveszünk kvázi "biztosítást" kapunk a CDS eladójától egy harmadik személy nem-fizetése (default) esetére. A CDS ára a biztosítás ára. Minél magasabb, annál valószínűbbnek tartják a piaci szereplők a nem-fizetés (csőd) lehetőségét.


Kérdés: Spread (2013. 06. 23.)

A spread különbséget jelent. Lásd: Spread magyarázata a Lexikonban


Kérdés: Milyen stop losst érdemes használni? (2013. 06. 09.)

Stop losst alapvetően olyan szintre (pontosabban kicsivel alá/fölé) érdemes elhelyezni, amiről azt gondoljuk, hogy ha azt átviszi az árfolyam, akkor valószínűbb, hogy a számunkra kedvezőtlen tendencia folytatódik. Pl. kitörési szintek alá, letörési szintek fölé valamivel, mozgó átlag alá/felé (long/short esetén), stb. Hogy mennyivel érdemes egy bizonyos szint alá vagy fölé helyezni a stop losst, arra jó módszer az Average True Range számítás (itt található egy jó írás erről angolul: Cikk a stop-loss-ról az investopedia.com-ról. Érdemes lehet elolvasni a Kereskedési stratégiák alapjáról szóló cikk 3. részét is.


Kérdés: Lízing (2013. 05. 24.)

Nagyon jó magyarázat található a PSZÁF honlapján: Lízing fogalma


Kérdés: Közraktárjegy (2013. 05. 24.)

A közraktárjegy egy értékpapír, mely egy közraktárban elhelyzett áru feletti rendelkezési jogról szól. Két részből áll: árujegy és zálogjegy. Lényege, hogy a közraktárban elhelyezett árura hitel vehető fel a zálogjegy átruházása által. Közraktárjegy fedezetű hitellel több hazai bank is foglalkozik.


Kérdés: Béta (2013. 04. 30.)

Lásd: Béta magyarázata a Lexikonban


Kérdés: Könyv szerinti érték (2013. 04. 26.)

Lásd: Könyv szerinti érték magyarázata a Lexikonban


Kérdés: Contingent claim valuation (2013. 04. 24.)

Pénzügyi eszközök értékelésére használt módszer, mely különböző feltételek teljesülése esetén különböző értéket ad az eszköznek. Derivatívák vagy akár más eszközök értékelésére lehet használni, pl. új gyógyszer sikeressége, még feltáratlan olajmezők értékelésére, vagy akár egy egyszerű pénzügyi opció értékelésére.


Kérdés: Mit jelent a számlán a nem realizált nyereség? (2013. 02. 27.)

Nem realizált nyereség/veszteség az a nyereség/veszteség, ami akkor keletkezne, ha abban a pillanatban, amikor a számla készült, lezárnánk az adott pozíciót. Mivel azonban a pozíció még nyitva van, ez a kimutatott nyereség/veszteség még változhat a jövőben. Amint lezárásra kerül egy pozíció (tehát eladjuk, amit megvettünk, vagy visszavesszük, amit eladtunk), a nyereség/veszteség realizálásra kerül.


Kérdés: Mi az a határozott idejű befektetési alap? (2013. 02. 13.)

Olyan befektetési alap, mely konkrét lejárati dátummal rendelkezik. A garantált és tőkevédett alapok szinte mindig határozott idejű alapok. A legtöbb alap azonban határozatlan futamidejű alap.


Kérdés: Van-e összefüggés az alapkamat és az állampapírok hozama között? (2012. 11. 20.)

Igen, van, mégpedig a hozamgörbe rövid oldalára, tehát a rövid lejáratú állampapírok hozamára. A Magyar Nemzeti Bank a kéthetes MNB-kötvények hozamát határozza meg (ez hivatalosan az alapkamat), ezáltal a rövid lejáratú állampapírok számára alternatívát kínál, ezáltal pedig egyértelmű hatással van a rövid pénzpiaci/állampapír hozamokra. Természetesen a gyakorlatban a hosszú lejáratú kötvényekre is hatással lehet egy jegybanki döntés, de elméletben az állampapírpiac azon szegmensére más faktorok (pl. inflációs várakozások) nagyobb hatással bírnak.


Kérdés: Hogyan kell értelmezni : "A kockázat mértékét jellemző piaci ár változékonyság nagyságát meghatározott (10%) értéken belül tartja" (2012. 11. 20.)

Feltételezem a kiemelés egy hazai bank által kínált befektetési alap vagy struktúrált kötvény leírásában volt található. Ezek a termékek úgy működnek, hogy egy olyan index teljesítményét mérik, aminek az egész portfolióra (a szóban forgó kötvény vagy alap) gyakorolt kockázati hatását szabályozzák. Azt nézik, hogy az elmúlt időszakban (ez termékfüggő lehet) mekkora volt a realizált volatilitás, és ha az magasabb volt, mint 10%, akkor az index súlyát lecsökkentik a portfolióban, és helyette a biztonságos eszközök súlyát növelik, míg ha 10% alatt volt a volatilitása, akkor növelik a súlyát a biztonságos eszközök rovására. Ennek a metódusnak az az eredménye, hogy a portfolió volatilitása (hozamának változékonysága vagy a bank szóhasználatával élve a piaci ár változékonysága) 10% körül marad (azért csak körül, és nem pontosan, mivel a múltbeli változékonyságot mérik, és az nem feltétlenül egyezik meg a jövőbenivel). Ez a naponta végrehajtott újrasúlyozás (a portfolióelemek arányainak változtatása) egy kontrollált szinten tartja a kockázatot, ami a nagy esések ellen védelmet nyújt, de a nagy emelkedésektől is megfoszthatja a befektetőket.


Kérdés: Mi a hitel? (2012. 11. 12.)

A hitel egy olyan szerződéses megállapodás, mely keretében a hitelező (a hitel nyújtója) pénzt vagy valamilyen értéktárgyat, árut, szolgáltatást ad át a hitelfelvevőnek, aki egy későbbi időpontban köteles a pénzt vagy a kapott áru, szolgáltatás ellenértékét megifzetni, jellemzően kamattal növelve.


Kérdés: Ha esik a tőzsde, akkor emelkednek a valuta árfolyamok? (2012. 11. 03.)

Olyan összefüggés kimutatható az elmúlt évek alapján, hogy amikor a tőzsdék esnek, más kockázatos eszközök is gyengülnek, így pl. a fejlődő piaci devizák árfolyama. Ha a kérdés a BUX-ra és a forintra vonatkozott, akkor a fentitek alapján azt lehet mondani, hogy általában igen, amikor a BUX esik, akkor a forint árfolyama is gyengül, de természetesen lehetnek kivételek.


Kérdés: Miért nem publikus az ajánlati könyv tartalma? (2012. 11. 02.)

A tőzsdék egyik bevételi forrása az adatszolgáltatás, információértékesítés. Bizonyos adatokat csak megfelelő díjazésrt cserében tesznek elérhetővé, ilyenek a valós idejű árfolyamok és az ajánlati könyv tartalma.


Kérdés: Ki határozza meg a külföldre értékesített állampapírok kamatát? (2012. 08. 08.)

Az állampapírok hozamszintjét minden esetben a piaci kereslet határozza meg, függetlenül attól, hogy azt euróban vagy forintban, külföldi vagy belföldi szereplők számára értékesíti az ÁKK. A nem lakossági ügyfelek számára az ÁKK aukciókon keresztül értékesíti az állampapírokat az adott aukción kialakult hozam mellett. Bővebb információt az Aukció szócikk alatt találhat.


Kérdés: Mi az a CMO? Hogyan használják és mikor? (2012. 07. 02.)

A CMO Collateralized Mortgage Obligation-t jelent, magyarul Fedezett Jelzálogkötelezettségeknek fordíthatnánk, ha nagyon akarnánk. Az 1980-as évektől kezdve hoznak lérte amerikai bankok CMO-kat. Amikor jelzáloghiteleiket nem akarják a saját könyvükben tartani, kötvényeket bocsátanak ki (vagy sok esetben nem is a bankok maguk vagy más jelzáloghitelezők, hanem egy erre létrehozott külön intézmény), amik cash-flow-ját a jelzáloghitelek biztosítják, ezzel értékpapírosítják a jelzáloghiteleket. Vagyis olyan "kötvények" ezek a CMO-k, amelyek kupon- és tőkefizetéseit bizonyos jelzáloghitelek cash flow-i (havi törlesztőrészletek és előtörlesztések) biztosítják. A CMO-k alapvető célja a bank szempontjából az értékpapírosítás (nem a saját könyvében szerepel a hitel), míg a CMO vásárlói szempontjából az, hogy egy magas hozamú eszközhöz jutnak, mivel a CMO-k értelemszerűen magasabb hozamot biztosítanak, mint egy állampapír. A trükk természetesen abból adódik, hogy mindenféle jelzáloghiteleket lehet egybecsomagolni, és ha a mögöttes összesített fedezet elegendőnek tűnik, akkor arra egy magas hitelbesorolást lehet kiadni. A 2008-as válság idején sok jónak hitt CMO és más hasonló, jelzálog-alapú eszköz (Mortgage Backed Security) értéke esett nullára, amikor a mögöttük álló cash flow megszűnt létezni, és mivel a CMO-kat az egész világon rengeteg szereplő birtokolta már, az amerikai ingatlanlufi kipukkanása világméretű válságot okozott.
De hogy a hasznos oldaláról is beszéljünk a CMO-knak, a CMO-k tulajdonsága, hogy osztályokra (tranch-okra) bontják, és különböző osztályokat vásárolhat meg a befektető. Az osztályok abban különböznek, hogy ha a CMO-k mögötti jelzálogadósok előtörlösztenek, akkor először a CMO 1. vagy A osztályának birtokosai kapják vissza tőkéjüket, és szembesülnek az újrabefektetés kockázatával, majd a 2. vagy B osztály, és így tovább. Vagyis az előtörlesztési, és ezáltal az újrabefektetési kockázat tranchonként változó. Ez az ami megkülönbözteti a CMO-t a többi MBS (Mortgage Backed Security)-től.


Kérdés: BEVA (2012. 06. 14.)

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) legfőbb célja a BEVA-tagok ügyfeleinek kártalanítása a Tőkepiaci törvényben (Tpt.) meghatározott esetekben, amikor a BEVA-tag nem képes ügyfeleinek azok jogos követelését kifizetni. A BEVA tulajdonképpen az OBA-hoz (Országos Betétiztosítási Alap) hasonlít, csak míg az OBA a betétekre, a BEVA a befektetésekre vonatkozóan mérsékli az ügyfelek kárát. A kártérítés összegének felső határa 20.000 eurónak megfelelő forint. Bővebben a BEVA szócikkben a Lexikonban.


Kérdés: Mi a különbség az egyes forex cégek között? (2012. 05. 30.)

A különbség közöttük a következők lehetnek:
1) mekkora spread-eket ajánlanak (azaz mekkora költséggel jár a kereskedés)
2) milyen platformot kínálnak (azon mennyire egyszerű kereskedni, milyen charting lehetőségek vannak, milyen indikátorok vannak beépítve
3) mekkora tőkeáttételt tesznek lehetővé, azaz mekkora alapletétet követelnek meg az egyes eszközök esetében 4) és a legfontosabb, hogy milyen állami szervezet szabályozza őket, és ezáltal milyen mértékben van védve a számlán lévő pénzünk (pl. az Angliában bejegyzett, FSA által szabályozott cégek esetén 50.000 fontig kártérítenek, ha a céggel valami történik, erről lásd lentebb a kártérítésről szóló választ.


Kérdés: Mi a ....befektetési alap vagyona..... másnéven? (2012. 05. 26.)

Nettó eszközérték. Bővebb információ a Lexikonban.


Kérdés: Kinek jár osztalék, ha megítélik? (2012. 05. 18.)

Osztalék kifizetéséről a társaság Közgyűlése dönt. Az osztalék minden részvény tulajdonost megillet, aki az osztalékra való jogosultság utolsó napján (ez szaknyelven az ex-dividend nap előtti utolsó nap) az adott részvény tulajdonosa. Tehát ha pl. a Közgyűlés adott év május 21-re állapítja meg az ex-div napot, akkor ha valaki május 20-án részvénytulajdonos (akár azáltal, hogy aznap veszi meg), osztalékra jogosult. Az ex-div napon lekerül az osztalékszelvény a részvényről, vagyis attól a naptól kezdve már csak a következő osztalékra lehet valaki jogosult. Ezért van az, hogy ex-div napon a részvény árfolyama csökken (feltéve, hogy az árfolyamhoz képest jelentős mértékű osztalékról van szó).
További kérdésként merül fel az, hogy az osztalék melyik típusú és sorozatú részvényekre vonatkozik. Általában valamennyi sorozatra vonatkozik, vagy legalábbis a törzsrészvények tőzsdére bevezetett sorozatára (tehát, amit bárki megvehet) mindenképpen vonatkozik a Közgyűlés határozata. Ettől eltérő és igen ritka eset az, amikor egy másik sorozatra fizetnek osztalékot. Ilyen esetre volt kirívó példa, amikor a Fotex nem a tőzsdén kereskedett sorozatra, hanem a menedzsment által bitrokolt, másik sorozatra fizetett osztalékot, a "hétköznapi embereket" ezzel kizárva az osztalékból. Másik, ennél valamivel gyakoribb eset, hogy a törzsrészvényesek nem, hanem csak az osztalékelsőbbségi részvénnyel rendelkezők kapnak osztalékot.


Kérdés: Forexcég bedőlése esetén kártérítés (2012. 05. 14.)

Elméletben egy befektetési vállalkozás csődje nem kell, hogy befolyásolja az ügyfelek pénzét, hiszen az ügyfelek pénzét a sajátjától elkülönülten kell kezelnie. A probléma természetesen abból fakad, hogy ezt az előírást egyes cégek megszegik, és az ügyfélpénzek részben vagy egészében eltűnhetnek. Befektetési szolgáltató (brókercég, forex-kereskedő) nem-fizetése esetén az ügyfél kártérítésre lehet jogosult a bedőlt számlavezető cég telephelyétől, tevékenységétől és szabályozó szervétől függően. A hazai székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező befektetési szolgáltatók tevékenységüket csak úgy végezhetik, hogy a Befektető-védelmi Alap (lásd Lexikonban) tagjává válnak, ami aáltal a BEVA-tagoknál vezetett számlánkra 20.000 eurónak megfelelő forint összegig kártalanítanak minket a szolgáltató csődje esetén. A BEVA-tagok listája itt ellenőrizhető, a kártalanítás mértékéről bővebb információ pedig itt található.
Külföldi cég esetén változó mértékű és jellegű garanciával találkozhatunk. Az Angliában bejegyzett, és a Financial Services Authority (FSA) által felügyelt cégek esetén 50.000 font a kártérítés első határa. Az FSA regiszter itt található, a kártalanítás mértékéről pedig itt lehet részeletesen tájékozódni. Egyre gyakrabban lehet találkozni Cipruson beregisztrált cégekkel, őket a Cyprus Securities and Exchange Commission (CySEC) felügyeli, ezekre a cégekre 20.000 eurónak megfelelő ciprusi font kártérítési plafon vonatkozik. Cégek listája itt, kártérítésről bővebben itt található információ. Találkozhatunk olyan megoldással, hogy a befektetési szolgáltató egy biztosítói garanciával rendelkezik az ügyfélpénzek megőrzésére vonatkozóan, valószínűleg az ilyen jellegű garanciák a legkevésbé megbízhatóak.
Fontos figyelmeztetés: Mindig tájékozódjunk az éppen aktuális, ránk vonatkozó kártalanítási szabályokról.


Kérdés: Brókercégek tevékenysége (2012. 05. 07.)

A brókercégek definíciója a Lexikonban található. Röviden összefoglalva a brókercégek az ügyfél nevében bizományosként járnak el egy tőzsdei ügylet megkötése során. A tőzsdén ugyanis csak a tőzsdetagok (ilyenek a brókercégek is) rendelkeznek kereskedési joggal, mindenki más csak rajtuk keresztül kereskedhet a tőzsdén. A megbízás teljesítéséről bővebben a Megbízás szócikk alatt olvashat.


Kérdés: Ha erősödik a BUX, nagyobb lesz a hozam? (2012. 05. 02.)

Sajnos nem derül ki a kérdésből, hogy pontosan minek lesz-e nagyobb a hozama... Ha a BUX emelkedik, akkor azon befektetések hozama is emelkedik, amik a BUX index kosarát vagy ahhoz nagyon hasonló befektetéseket tartalmaznak. Tehát egy hazai részvényekbe befektető befektetési alap hozama emelkedni fog feltehetően, ha a BUX indexet is emelkedni látjuk. (Természetesen egy befektetési alap tartalmazhat más befektetéseket is, ami miatt a befektetési alap hozama eltérhet a BUX index hozamától. A BUX index hozamát leginkább egy indexkövető alap fogja "replikálni", ebből több is található a hazai alapkezelési piacon.) A BUX index emelkedése értelemszerűen nem ad semmilyen iránymutatást a nem-hazai részvénybefektetésekre vonatkozóan.


Kérdés: Befektetési jegy árfolyama, hozama (2012. 05. 01.)

Ha a kérdés a befektetési jegyek árfolyamának és hozamának elméleti számítására vontakozik, akkor a Lexikonban az eszközérték számítására illetve a hozam számítására vonatkozó szócikkeket érdemes elolvasni. Ha konkrét befektetési jegyek konkrét árfolyam- és hozamadataira kíváncsi, azokat a BAMOSZ oldalán találja meg.


Kérdés: Reálhozam (2012. 04. 03.)

A reálhozam és a nominális hozam közötti különbség ezen az oldalon egy kicsit lejjebb már kifejtésre került. Röviden a reálhozam egy hozam infláció feletti része. Pl. ha 10 százalék éves hozamot értünk el, és az éves infláció 6 százalék, akkor a reálhozamunk 4 százalék (10-6=4).


Kérdés: Valuta befektetés (2012. 03. 16.)

Először is válasszuk el egymástól a deviza befektetéseket a deviza spekulációtól (forex trading). Deviza befektetést alapvetően akkor édemes eszközölni, ha a forint gyengülésére számítunk, pl. deviza bankbetéten vagy devizában denominált likviditási alapokon keresztül. A devizákkal való spekuláció (forex trading) egy külön műfaj, mely jelentős hozzáértést igényel. Az abszoluthozam.hu oldalaian található oktató anyagok a technikai elemzésről a devizaspekulációra is érvényes információkat tartalmaznak.


Kérdés: Mi az a kupon? (2012. 01. 13.)

A kupon egy kötvény kamatfizetését jelenti. Az elnevezés onnan származik, hogy amikor a kötvényeket még papírformában bocsátották ki, a kötvényen levágható kuponok voltak, amiket átadva a kötvénykibocsátónak, az esedékes kamatot megkapta a kötvénytulajdonos. Bővebb információ a kötvényekről a Lexikonban olvasható.


Kérdés: Élelmiszer-árak hatása az inflációra (2012. 01. 11.)

Az élelmiszerárak országonként változó, de jelentős mértékben befolyásolják az inflációt (pl. Magyarországon az újkrumpli ára a legfontosabb elem az inflációs kosárban). Kicsit elméletibb szemszögszből megvizsgálva a következőket mondhatjuk: Az élelmiszerárak világpiaci áraktól függenek (pl. gabona), vagy regionális áraktól (pl. burgonya). Mivel ezekre az árakra a jegybank nem tud semmilyen hatást gyakorolni, vagyis a jegybank mozgásterén kívül esik, a maginfláció (core inflation) számításakor az energiaárakkal egyetemben figyelmen kívül hagyják. (Bővebben az inflációról a Lexikonban olvashat.) A kérdést jobban megvizsgálva az utóbbi évek fényében viszont azt mondhatjuk, hogy a globális szintű likviditásnövekedéssel, amit az amerikai FED és az EKB idézett elő, a nyersanyagpiacokon jelentős mértékű árnövekedés volt tapasztalható, vagyis a világ jegybankjai igenis hatással voltak az élelmiszerárak növekedésére.


Kérdés: Trend fogalma (2011. 12. 13.)

Lásd Trend fogalma a Lexikonban.


Kérdés: Mi az a CFD? (2011. 10. 08.)

A CFD (Contract For Difference) egy olyan pénzügyi eszköz, mely egy másik (mögöttes, underlying) termék mozgását követi. Pl. egy DAX index CFD a DAX index mozgását követi. A CFD-ket befektetési bankok vagy más intézmények bocsátják ki. Nagy előnyük, hogy alacsony költségek mellett lehet velük kereskedni, viszont a mögöttes termékkel járó jogok (pl. részvény esetében a közgyűlésen való szavazati jog) nem illetik meg a CFD birtokosát. Fontos jellemzőjük még, hogy magas tőkeáttételt tesznek lehetővé, ami magas kockázatot is jelent. Ettől függetlenül olcsó és hatékony eszközök a világ tőkepiacainak elérésére. Jellemzően spread betting cégeken keresztül tudunk CFD-vel kereskedni. Bővebb információ a termékről a Lexikonban és az Oktatási anyagokban olvasható.


Kérdés: Apámnak törzsrészvényei vannak a (X) RT-nél, de sajnos az Apám már elhunyt, és azt szeretném kérdezni, hogy én most a törzsrészvényekkel kezdhetek-e valamit?

Ha Ön az örökös és az Ön tuldajonába kerültek a részvények, akkor Önt illet meg minden, a részvénnyel kapcsolatos jog: osztalék, közgyűlésen való szavazás, stb. Mivel ez a részvény nincs bevezetve a tőzsdére, eladása nem könnyű. Érdemes lehet felkeresni az adott részvénytársaságot, ők segíthetnek ebben. Továbbá az a befektetési szolgáltató is segíthet, akinél az értékpapírszámláján a részvényeket nyilvántartják. (Ha további kérdése van, írjon emailt az info@abszoluthozam.hu email címre.)


Kérdés: Mi a különbség a reálhozam és a nominális hozam között?

A reálhozam és a nominális hozam közötti különbség az infláció. A pontos képlet: (1+reálhozam)x(1+infláció)=(1+nominális hozam), vagyis (1+reálhozam)=(1+nominális hozam)/(1+infláció), de a gyakorlati életben a nominális hozamból kivonva az inflációt megközelítőleg jó értéket kapunk. Pl. ha 7%-ot hozott egy befektetési alap egy év alatt, az infláció pedig 3% volt, akkor a reálhozamunk kb. 4% volt, azaz 4 százalékponttal teljesítette felül az inflációt. Bővebben lásd: Hozam fogalma a Befektetési Lexikonban.


Kérdés: Mi a különbség a deviza és a valuta között?

Mindkettő külföldi fizetőeszközre, pénznemre vonatkozik. A különbség csupán annyi, hogy a valuta a készpénz, a deviza pedig a számlapénz. Gyakorlati jelentősége abban áll, hogy ha számlák között utalunk, és át kell váltani egyik pénznemről a másikra, akkor deviza váltási árfolyamon váltják át, ha viszont készpénzt veszünk fel, vagy fizetünk be egy számlára, vagy készpénzt váltunk, akkor pedig a valuta váltási árfolyamon váltják át az összeget. A deviza árfolyamok mindig kedvezőbbek az ügyfél számára, mint a valuta árfolyamok.


Kérdés: Miért esik a piac?

Sztoikusan sokan azt válaszolják erre a kérdésre, hogy "több az eladó, mint a vevő". Bár ez a mondás az esés lényegét megfogja, valójában minden tőzsdei vagy devizapiaci vagy árupiaci kötésnél miden eladóval szemben áll egy vevő, vagyis egyenlő számú eladó és vevő van minden nap a piacon. Az örökérvényű igazság tehát pontosabban úgy hangzik, hogy a (részvény-, deviza,- áru)piac azért esik, mert az eladóknak sürgősebb az eladás, mint a vevőknek a vétel. Vagyis az eladók agresszívabbak, és egyre alacsonyabb árfolyamokon adnak, vagyis egyre lejjebb viszik a limitáras megbízásaikat, vagy eleve piaci megbízásokat adnak. Eközben a vevők csak egyre alacsonyabb szinteken hajlandók venni, és leginkább csak limitárakon.

A fenti magatartás oka, hogy a befektetők hirtelen megijednek valamilyen okból. Sokszor igaz, hogy pozitív és negatív hírek, vagy még inkább lehetőségek és kockázatok mindig egyformán jelen vannak a piacon, azonban egyes időpontokban ezeknek a lehetőségeknek és kockázatoknak a valós vagy még inkább a befektetők által vélt esélyei megnőnek. Amikor a piaci hangulat valamilyen okból megfordul, leginkább abból kifolyólag, hogy a vételi érdeklődés megszűnik, és a vevők nem hajlandók egyre magasabban venni, és éppenséggel sietős eladók jönnek be a piacra (mert szükségük van a pénzre, vagy mert megelégedtek az árfolyam-nyereségükkel, stb.), az árfolyamok esni kezdenek. Az árfolyamesést pedig valamivel magyarázni kell, hiszen ebből élnek a brókercégek és a médiatársaságok. A magyarázat pedig valamilyen - már feltehetőleg korábban is létező - kockázatra mutogatást jelent, amit aztán egyre többen felkapnak, és hírré alakul. Ezért mondta Kostolany is, hogy az árfolyamok generálják a híreket, és nem fordítva.


Kérdés: Miért emelkedik a piac?

Az előző fejtegetés analógiájára a sztoikus válasz, hogy "több a vevő, mint az eladó". Emelkedések esetén azt láthatjuk, hogy a (részvény-, deviza,- áru)piac azért emelkedik, mert a vevőknek sürgősebb a vétel, mint az eladóknak az eladás. Vagyis a vevők agresszívabbak, és egyre magasabb árfolyamokon is hajlandóak venni, vagyis egyre feljebb viszik a limitáras megbízásaikat vagy eleve piaci megbízásokat adnak. Eközben az eladók csak egyre magasabb szinteken hajlandók eladni, és leginkább csak limitárakon.

A fenti magatartás oka, hogy a növekedési lehetőségek kerülnek az előtérbe. Amikor a piaci hangulat alapvetően optimista, és sok a sürgető vételi megbízás, mert sokan félnek attól, hogy lemaradnak a ralliról, vagy mert alul vannak súlyozva, stb., és az eladók csak egyre magasabban hajlandól eladni, az árfolyamok emelkednek.


Kérdés: Hogyan válasszunk brókercéget?

A brókercég kiválasztásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelnünk:

1. Célpiac. Ha nem csak a hazai piacon szeretnénk tőzsdézni, olyan szolgáltatót kell választanunk, aki a külföldi piacokhoz is elérést biztosít.

2. Elérési mód. Telefonon vagy interneten keresztül? A telefonos megbízás révén egy üzletkötővel (brókerrel) beszélhetünk közvetlenül, aki felveszi a megbízást, amit továbbít a tőzsde rendszerébe. Online megbízás esetén pedig egy internetes felületen keresztül mi magunk adhatunk közvetlenül megbízásokat.

Vélemény: Bár a telefonos brókercégek egyes emberekben nagyobb bizalmat keltenek, az online brókercégeknek számos előnyük van. a) Lényegesen olcsóbbak. b) Mi kontrolláljuk a megbízásokat (igaz emiatt technikai akadályok felmerülhetnek, de minden online cég biztosít telefonos elérhetőséget is arra az esetre, ha technikai problémáink merülnének fel). c) Kevesebb pszichológiai csapdát állít, mert pl. ha veszteséggel zárunk egy üzletet, arról csak mi és a számítógép fog tudni, és nem kell egy bróker szemébe/fülébe mondani. Sok ember számára ez lényeges, ugyanis online sokkal könnyebben zárnak veszteséges üzleteket, ha erre van szükség a nagyobb veszteségek elkerülése érdekében. Kisebb az egovesztés.

3. Jutalék. Ez elsősorban a megbízás felületétől függ, ahogy ezt az előző pontban is láttuk. Online olcsóbb kereskedni, mint telefonos megbízást adni, mivel az első esetben nem kell (vagy kevesebb) brókert kell alkalmazni. Azonban az egy típusú brókercégeken belül is lehetnek jelentősebb eltérések.

4. Megbízhatóság. Fontos, hogy olyan brókercéget válasszunk, aki megfelelő tőkeellátottsággal rendelkezik. Bár erről a törvényi előírások és a PSZÁF kellőképpen gondoskodik, és mivel a tőzsdei szolgáltató piac a 90-es évek végén már megtisztult, emiatt már nem kell igazán aggódnunk. Ha viszont külföldi szolgáltatót veszünk igénybe, még nagyobb körültekintés ajánlott. Tájékozódjunk arról, hogy milyen befektető-védelmi szabályozás vonatkozik ránk.

Egy megjegyzés még a Spread Betting cégekről. Nagyon nagy konkurenciát jelentenek a hagyományos bórkercégekkel szemben, mivel borzasztó olcsón kínálnak elérést hihetetlen sokféle termékhez. Legfőbb előnyük a könnyű elérhetőség és az olcsóság, hátrányuk, hogy mivel CFD-kel kereskednek, a devizákat leszámítva, az ár néha eltérhet a valós tőzsdei vagy adott piaci ártól.

A BÉT tőzsdetagjainak listája a következő linken megtalálható: Tőzsdei kereskedő cégek listája