A tőzsde nyertesei és vesztesei

Ezt a roppant érdekes kérdést már sokan vették górcső alá. Az egyik legérdekesebb tanulmányt Prof. Lawrence Harris (University of Southern California) készítette, akinek munkájára ez a cikk is támaszkodik.

Az első kérdés, hogy vajon zéróösszegű játék-e (amit valaki elnyer, azt mástól nyeri-e el) a tőzsde vagy sem. Szögezzük le először, hogy a tőzsde azonnali piaca alapvetően nem zéróösszegű játék, azaz amit valaki megnyer nominálisan, azt nem mástól nyeri el, szemben a határidős piaccal, ahol egyértelműen zéróösszegű játékról van szó. Szigorúan elméleti szemszögből vizsgálva a kérdést azonban, feltételezve, hogy a különböző eszközök "valós értékükhöz" közelítenek hosszú távon, az egyik fél mindig rosszul jár a másikhoz képest. Például ha a részvény fundamentális értéke felett köttetik meg az üzlet, a vásárló veszít, míg az eladó nyer az üzleten, és ellenkező esetben ez fordítva történik. Azonban tudjuk nagyon jól, hogy a fundamentális értékek és a piaci árfolyamok gyakran akár távolodnak is egymástól, így egy drágán vásárló vevő akár még drágábban el tudja adni korábban vásárolt részvényét, stb.

A helyzetet viszont bonyolítja az a tényező is, hogy léteznek olyan piaci szereplők, akiknek nem profitszerzés az elsődleges céljuk, hanem más, piacon kívüli célok elérése érdekében lépnek be a piacra. Az ő céljaikat is figyelembe véve egyértelműen megállapítható, hogy a tőzsde egy pozitív összegű (amely profitból és más előnyök összességéből áll) játék.

A fenti szempontok alapján alapvetően három csoportra oszthatjuk a tőzsde szereplőit:

1. Nyertesek, akik profitért kereskednek, és nyernek is.
2. Olyanok, akik (elsősorban) nem profitszerzés céljából kereskednek, hanem más hasznuk származik a kereskedésből.
3. Vesztesek, akik profitért kereskednek, de mégsem nyernek.

1. Nyertesek

Az első csoportba tartozó nyertesek egymástól is nyerhetnek pénzt, de alapvetően a másik két csoportból élnek. Többek között ide tartoznak:

- értékalapú befektetők, akik a vállalatok valós értéke alatt vásárolnak, és afölött adnak el
- jól informált befektetők, akik gyorsabban és/vagy több információhoz jutnak, amiből profitálni tudnak (ide tartoznak a bennfentes kereskedők is)
- technikai alapon befektetők, akik jó stratégiákat
- arbitrazsőrök, akik a piacok vagy eszközök közötti félreárazásokból profitálnak
- élősködők, akik mások megbízásait kihasználva tesznek szert profitra (ami illegális)

Ez a felsorolás magáért beszél, nézzük kik azok, akik más célból kereskednek a tőzsdén.

2. Azok, akiknek nem elsődleges céljuk a profitszerzés

A második csoport egy igen érdekes csoport. Ők olyanok, akik nem azzal foglalkoznak elsősorban, hogy mit és milyen áron vásárolnak, vagy adnak el. A legjobb példa erre egy önkéntes nyugdíjpénztári befizető, aki minden hónapban a nyugdíjpénztáron keresztül vásárol a piacon. Bár hosszú távon a profitszerzés a célja, nem törődik az árfolyammal, mert minden hónapban egyenletesen fektet be, és elsődleges célja a hosszú távú megtakarítási céljainak kielégítése és optimalizálása. Az ilyen befektetők rendszerint index-alapú befektetők is egyben, mert általában egy egész indexet vásárolnak meg, függetlenül attól, hogy azok alul- vagy felülértékeltek, illetve rövidtávon le vagy fel indul el az árfolyamuk. Őket passzív befektetőknek is nevezhetjük.

Ugyanebbe a csoportba tartoznak olyan szereplők is, akik a tőzsdén szeretnék fedezni valamilyen más piacon keletkező kockázatukat (fedezők, angolul hedger-ek), és számukra lényegtelen, hogy egy adott ügyleten nyernek vagy veszítenek, mert az csupán egy másik pozíció vagy reálgazdasági ügylet része, amin együttesen akarnak profitálni.

Végezetül ebbe a csoportba tartoznak olyanok is, akik valamilyen szellemi szükségletüket elégítik ki a tőzsdén. Ilyenek a szerencsejátékosok, akiknek mindegy, hogy veszítenek vagy sem, a játék maga okoz örömet számukra. Ez természetesen kezelésre szoruló betegség. A másik alcsoport a kezdő tanulók csoportja, akik számára nyilvánvalóan a profit elérése a végső cél, azonban amíg nem válnak ügyes kereskedőkké, hajlandóak némi tanulópénzt fizetni. Bár veszítenek, közben tanulnak, és ezért egy idő után remélhetőleg az első csoportba fognak tartozni.

3. Vesztesek

A harmadik csoportba tartoznak azok, akik bár szeretnének nyerni, mégsem sikerül nekik. Ebből a csoportból három alcsoportot érdemes kiemelni. Az első, akik a nyerteseket szeretnék utánozni, mégsem sikerül nekik, mert egész egyszerűen valami megakadályozza őket (ez lehet a tudás hiánya vagy pszichológiai tényező) abban, hogy sikeresek legyenek, őket ügyetlen kereskedőknek nevezhetjük. A második alcsoport, aki a jól informált kereskedőt próbálja utánozni, de mindig későn jut információhoz, és lemarad a mozgásról, ők a későn-informált kereskedők. A harmadik alcsoportba pedig az áldozatok tartoznak, akik mások rosszhiszemű tanácsaira hallgatnak, vagy olyanokra bízzák pénzük kezelését, akik visszaélnek ezzel a bizalommal.

Vissza a cikkekhez