A tőzsde lényege - rövid összefoglaló

A tőzsde a működő kapitalizmus egyik motorja, legfőbb szerepe, hogy a vállalkozások számára tőkebevonási illetve kockázatkezelési lehetőségeket teremtsen. Azonban erről ritkán esik szó, és a tőzsde sokkal inkább, mint egy pénzkereseti lehetőség él az emberek fejében. Nem is véletlenül, hiszen a tőzsdére rengetegen fektetnek be; bankok, befektetési társaságok, nyugdíjpénztárak, magánszemélyek, stb, ami miatt számtalan ember válik érintetté közvetve vagy közvetlenül a tőzsdei árfolyamok alakulásában.

Amikor a tőzsdéről beszélünk, az értéktőzsdéről, pontosabban a részvények piacáról beszélünk, holott rajtuk kívül még számtalan más dologgal (termékkel) is lehet a tőzsdéken kereskedni, pl. kötvényekkel, nyersanyagokkal és sok más huncut dologgal.

A tőzsde célja és lényege, hogy egy helyre gyűjti össze az adott termékkel kereskedni vágyókat, azaz az eladókat és vevőket, és számukra egy biztonságos és átlátható piacot teremt.

A részvényeket a tőzsdén bármikor megvehetjük és eladhatjuk, de az ár vagy árfolyam, amin az üzletek megköttetnek, mindig változnak az aktuális kereslet és kínálat függvényében. Ezekből az árfolyammozgásokból tudunk profitálni. Egyrészt lehet árfolyam-emelkedésre spekulálni azáltal, hogy részvényeket veszünk, majd később azokat drágábban eladjuk (ez egy ún. long ügylet), másrészt lehet árfolyam-esésre is spekulálni oly módon, hogy részvényeket veszünk kölcsön mástól, azokat eladjuk, majd olcsóbban visszavesszük, és visszaadjuk a kölcsönadónak (ez az ún. short ügylet).

A kérdés tehát roppant egyszerű, azt kell megtippelni, eltalálni, előrejelezni, megjósolni, megérezni, hogy a piac merre fog elmozdulni; felfelé vagy lefelé. (Persze olyan is van, hogy a piac hosszú időn keresztül nem indul el egyik irányban sem jelentős mértékben; ez az oldalazó piac, amikor sem vételekkel sem eladásokkal nem lehet igazán pénzt keresni.)

Az embereket már évszázadok óta foglalkoztatja ez a kérdés tehát, és számtalan elmélet született a talány megfektésére. Vannak természetesen, akik csak a megérzéseikre támaszkodnak, de ezt nem hívhatjuk elméletnek. Vannak viszont olyanok, akik komoly vagy kevésbé komoly elméleteket, elméletrendszereket, stratégiákat dolgoztak ki arra, hogy meg tudják mondani, merre megy tovább a piac.

Alapvetően két nagy csoportba sorolhatók ezek az elméletek, az egyiket fundamentális, a másikat technikai elemzésnek hívjuk. A fundamentális elemzők a részvények által megtestesített cégek valós, reálgazdasági értékét próbálják kiszámítani, míg a technicisták a részvények iránt mutatkozó kereslet és kínálat elmozdulását tanulmányozva adnak prognózisokat. A valóság az, hogy mindkét módszerben van sok igazság, de egyik sem képes holtbiztos eredményeket produkálni. Ebből fakad az, hogy nincs olyan tanfolyam vagy könyv, amiből meg lehetne tanulni "tőzsdézni", és nincs olyan guru, akinek az előadását meghallgatva 100 százalék biztosra tudnánk menni.

A tőzsde ugyanis sokkal rafináltabb annál, hogy le lehessen írni könyvekbe mivoltát. A tőzsde sok-sok ember akaratának az összességét tükrözi, éppen ezért pontosan annyira nehéz kiismerni természetét, mint az emberekét. Nem csoda tehát, hogy sokan a pszichológia felől közelítik meg a kérdést, azonban a bökkenő az, hogy a tőzsdei kereskedés során mi magunk is részévé válunk a tömegnek, és saját természetünk megismerése éppoly elengedhetetlenné válik, mint a tömegé. Éppen ezért ez az egyik legizgalmasabb "játéktér" önmagunk megmérettetésére. A probléma csupán az, hogy a "játékot" pénzben játszák, ami sok mindent meg tud változtatni az ember fejében. Ezért tehát a tőzsdei kereskedést úgy kell felfognunk, mint egy tanulási folyamatot, és a tőzsdét is a maga helyén kell kezelnünk; soha nem lehet több egy eszköznél a pénzkeresetre és a tanulásra, megfigyelésre.

A tőzsdei kereskedés gyakorlati oldaláról a honlap többi oldalán olvashat, a cikkekben, a gyakori kérdésekben és az oktató anyagokban. Soha ne felejtsük el, hogy egy tanulási folyamatról van szó, ami időt igényel.

Vissza a cikkekhez