Befektetési alapok

A befektetési alap egy kollektív megtakarítási forma, vagyis több befektető közösen kezelt befektetése. A befektetési alap lényege, hogy kis összeggel, alacsony díjak mellett mindenki számára elérhetővé váljanak a legkülönbözőbb befektetések. A befektetési alapokat az erre feljogosított, szakértelemmel rendelkező befektetési alapkezelők kezelik. A befektetési alapokban befektetési jegyek útján szerezhetünk részesedést (ez olyan, mint a részvény a részvénytársaság esetében). A számos befektetőtől ily módon összegyűjtött pénzt aztán a befektetési alapkezelő kezeli legjobb tudása és a befektetési alap Tájékoztatójában leírt szabályok szerint. Az alapkezelő azonban nem tulajdonosa az alapnak, csupán annak hű kezelője.

A befektetési alapoknak számos fajtája, típusa van. A mindenki számára megvásárolható alapokat nyíltkörű, a csak bizonyos személyek számára megvásárolható alapokat zártkörű alapoknak nevezzük. A legtöbb alap természetesen nyíltkörű, hiszen a cél minél több befektető megcélzása. Továbbá a legtöbb alap határozatlan futamidejű, de természetesen számos határozott futamidejű alap is létezik. Ezen túlmenően megkülönböztetünk zártvégű és nyíltvégű alapokat is. Az elnevezés azonban érdekes módon nem a futamidőre vonatkozik, hanem a forgalmazás módjára. A nyíltvégű alapok forgalmazása folyamatos a futamidő alatt, vagyis bármikor (általában bármelyik banki munkanapon, esetleg rendelkezhet úgy az Alap Tájékoztatója, hogy csak meghatározott időközönként) megvásárolhatók és visszaválthatók az alap befektetési jegyei. Ezzel ellentétben a zártvégű alapok befektetési jegyeit csupán az alap indulása előtt, az ún. jegyzési időszak során vásárolhatjuk meg, és később csupán egyedi megállapodás alapján valamilyen szerződés keretében vagy a tőzsdén lehet adni-venni őket.

Végül a legfontosabb különbség a befektetési alapok között, hogy mibe fektetnek. Ezt befektetési politikának hívjuk, és az alap hivatalos Tájékoztatójában kerül lefektetésre. Az alapok általában egy bizonyos eszközosztályt céloznak meg (pl. kötvényalap, részvényalap, stb.), de léteznek vegyes alapok is melyek több eszközosztályba is fektetnek egyidejűleg. Az alap befektetési politikája határozza meg az alap kockázati szintjét. A legbiztonságosabbak a pénzpiaci alapok, melyet a kötvénypiaci, a részvénypiaci és a származtatott termékekbe fektető alapok követnek.

Befektetési alapok célja

Az alap befektetési politikájától függ

Befektetési alapok kockázata

Az alap befektetési politikájától függ
A befektetési szolgáltató nem-teljesítése és felszámolása esetén a Befektető-védelmi Alap 20.000 euró összeghatárig kártalanítja az ügyfeleket oly módon, hogy az egymillió forint összeghatárig száz százalék, az afeletti részre pedig az egymillió forint felett rész kilencven százalékára jogosult a károsult.

Befektetési alapok előnyei

Bármikor hozzáférhető befektetés nyíltvégű alap esetén
Szakszerű vagyonkezelés, nem nekünk kell a befektetésekkel foglalkozni
Átlátható struktúra, naponta publikált árfolyamadatok
Akár nagyon kis összeg befektethető
Jellemzően alacsony tranzakciós díjak

Befektetési alapok hátrányai

Zártvégű alapok befektetési jegyeit körülményesen vagy kedvezőtlenül lehet csak eladni, ezért azokat érdemes a lejáratig megtartani

Hol vásárolhatok befektetési alapokat

A befektetési alap forgalmazó helyein: jellemzően bankok, takarékszövetkezetek, befektetési szolgáltatók (pl. brókercégek), ügynökök

Vissza az áttekintőhöz