Svájc és a bitcoin
Dátum:

Svájc az anonim számlák és a tényleges banktitok eltűnése után is megőrizte az exkluzív bankolás imázsát. Sőt újabb csatornákon gyűjt be vagyonos ügyfeleket; Svájc (és Lichtenstein) tárt karokkal várja a kriptodevizákból meggazgdagodott milliomosokat és milliárdosokat.

Nagy pénz = nagy gond

Aki nagyobb tételben birtokol kriptovalutát, és dollárra vagy euróra szeretné váltani, általában korlátokba ütközik, ha a hagyományos utakon próbálkozik; vagy egész egyszerűen nem tud néhány tízezer dollárnál nagyobb tételt átváltani egyszerre, vagy a banki utalással lesz gond, vagy rossz árfolyamon tud váltani, de leginkább mindhárom problémával egyszerre fog szembesülni.

Erre a problémakörre számos szolgáltató nyújt megoldást, mint például az OTC kereskedők és társaik. A váltás azonban nem minden, ugyanis kell egy olyan bank, ahol nem ijednek meg, amikor mondjuk 5 millió dollár befolyik egy bitcoin kereskedő cégtől. És itt jön a képbe Svájc (és Liechtenstein).

Svájc természetesen nem csak a bankok miatt érdekes azok számára, akik kriptóval foglalkoznak, hanem azért is, mert Svájc az egyik „legkriptobarátabb” ország a világon; a törvények, a helyi szabályozások már befogadták a kriptovalutákat.

Svájci bankok

Visszatérve a bankokra, természetesen nem mehetünk be bármelyik svájci banka, hogy számlát nyissunk, és befogadjuk a digitális aranyunkból befolyt pénzt. A Credit Suisse és a UBS számos cikkben megjelenik, hogy mennyire óvatosak. Hogy ez valóban így van-e, azt persze én nem tudom. Azonban van néhány bank, aki kifejezetten szívesen látja a bitcoinból és egyéb kriptovalutákból befolyó pénzt.

Félreértés ne essék, egy bank egy ugyanolyan üzleti vállalkozás, mint egy acélfeldolgozó vagy egy ruhabolt, akit csak a profit érdekel. Azonban mivel sokkal több törvény vonatkozik rájuk, és felügyelik őket, óvatosabbnak kell lenniük. Csak akkor kockáztatnak bármit is, ha sokat tudnak keresni rajta. Gondoljunk csak a skandináv bankok balti leányvállalatainak pénzmosási ügyeire. Ők is tudták, hogy orosz pénzeket mosnak át bitcoinon keresztül, de már volt rajta annyi profit, hogy megérje a büntetést kifizetni.

A svájci (és liechtensteini) bankok sem olyan válogatósak, ha sok pénzről van szó, vagy ha valaki valóban tudja igazolni a kriptovaluták legális eredetét. A sok pénz persze mindenkinek más. Ha valaki az ultra tehetősek csoportjába tartozik (UHNWI = Ultra High Net Worth Individual) 30 millió dollárt meghaladó vagyonnal, akkor szinte minden ajtó megnyílik, de léteznek olyan kisebb szereplők, akik 5 millió dollártól/franktól/eurótól már nagyon szívesen lát „bitcoin-milliomosokat”. Sőt olyat is ismerek, aki 1 milliótól már komolyan veszi az embert.

Mi az ára?

A bank természetesen pénzt akar keresni rajtunk. Erről egy külön cikket lehetne írni (és talán fogok is), hogy hol tud egy bank pénzt keresni rajtunk. Természetesen nem a számlavezetési díjon tud kaszálni, hanem egyéb kevésbé előrelátható utakon.

Például ha ő váltja át a bitcoint, akkor arra tud egy nagyobb marzsot tenni, viszont cserében bankon belüli utalással kapjuk meg a pénzt, és nincs probléma az utalással. Onnan már később úgy mehet ki a pénz, hogy senkinek sem kell tudnia, hogy a pénz bitcoin eladásból származik.

Azonban leginkább azt szeretnék ezek a bankok, hogy jó néhány évig ott maradjon a pénz náluk vagyonkezelésben, amire vagyonkezelési díjat számíthatnak fel (évi 0.1-1% összegtől és más tényezőktől függően), valamint a vagyonkezelés során egyéb módon juthatnak bevételekhez.