Nemrég olvastam a J.P. Morgan Asset Management egyik tavalyi elemzését, amit először nem vettem komolyan, de az idei évet elnézve akár igaz is lehet a felvetésük. Egyébként nem ez a J.P. Morgan írás az egyetlen, ami azt hirdeti, hogy egy hatalmas részvénypiaci emelkedés elején vagyunk (nem elírás, az elején!). Angolul ezeket a hosszú, 15-20 éves ciklusokat secular bull (bika) és bear (medve) piacoknak hívják.
Egy „secular bika piacon” az árfolyamok jelentősen emelkednek, a korrekciók, visszaesések pedig sekélyek és rövidek. Ilyen időszak volt 1915-1929, 1949-1966, 1982-2000, és a 2016-tól tartó időszak is ilyen lesz szerintük 2033-ig.
Fontos látni, hogy ezek alatt a masszív emelkedő időszakok alatt is akadtak bőven nehézségek; spanyolnátha, recessziók sora, koreai háború, Kennedy-gyilkosság, kubai rakétaválság, első öbölháború, ázsiai és orosz pénzügyi válság stb. Azonban ezek a nehézségek vagy tragédiák csak rövid ideig tartó és sekély visszaeséseket okoztak a tőzsdéken. Talán nem véletlen, hogy a koronavírus okozta hatalmas gazdasági visszaesést is ilyen hamar kiheverték a tőzsdék?
Egy „secular medve piacon” az árfolyamok nem mennek sehova, esnek, vagy csak kicsit emelkednek, a korrekciók, visszaesések viszont mélyek, a kilábalások hosszúak. Az írás szerint ilyen időszak volt 1929-1949, 1966-1982, és a 2000-2016-ig tartó időszak. Még jobban visszamenve emlékszem, hogy Jesse Livermore írta egyik könyvében, hogy az 1900-as évtizedben nem lehetett pénzt keresni a tőzsdén, nem voltak egyértelmű trendek, tehát az is ilyen időszak lehetett kb. 1915-ig.
A J.P. Morgan írása több okot vagy indokot is felsorol a jelenlegi hosszú távú bikapiac alátámasztására:
Az első pont igaz, erre részletesen ki fogunk térni néhány bekezdéssel később. A második jelenleg szintén igaz; negatív vagy alacsony kamatkörnyzetben a részvények jelenthetik az egyik legjobb megoldást. A harmadik is igaz, erről Zsiday Viktor is írt. A negyedik pont azon a megfigyelésen alapul, hogy a középkorúak (35-49 évesek) többen lesznek a fiatalokhoz (20-34) képest a következő évtizedben. Ebben nem vagyok biztos, hogy ez valóban magyarázó tényező lesz, hiszen a fiatalok most nagyon ráugrottak a tőzsdére, ugyanakkor pedig egy hatalmas nyugdíjba készülő réteg (baby boomer generáció) csökkenteni fogja a részvénykitettségét.
Sőt továbbmenve, bár mindegyikben lehet igazság, nem hiszem, hogy ezek a pontok mind igazak voltak minden előző ciklusban is. Például a második pontot illetően 1982-ben indult az a hatalmas kötvényrali is, ami az elmúlt évekig kitartott, tehát nem feltétlenül volt attraktívabb a részvénypiac a 80-as, 90-es években a kötvényekhez képest. Vagy ha a részvények árazását nézzük a kötvényhozamokhoz képest, akkor pont a 2000-es évek eleje óta nagyon vonzóak a részvények (lásd például Fed modell).
Szerintem a valódi ok az lehet, hogy 15-20 év alatt válnak a befektetők extrém optimistává vagy pesszimistává, vagy ennyi idő alatt nő fel egy új generáció. Gondoljunk csak bele, mennyire igaz ez most is; minden régi motoros részvénypiaci összeomlást vár azért, mert 10 éve mennek fel az árfolyamok. Februárban pedig azt gondoltuk, hogy ez legalább olyan durva lesz, mint a 2008-as válság, hiszen azt tanultuk 2000-ben és 2008-ban is, hogy a medvepiacok hosszúak és mélyek. Holott, ez csak a secular medve piacokra igaz, és úgy tűnik, már nem abban vagyunk! Az új fiatal generáció pedig, aki most kezdett tőzsdézni, egész egyszerűen megvette az esést.
Az alábbi táblázatban láthatjuk a recessziókra adott tőzsdei válaszok mértékét. Nem lehet nem észrevenni a mély és sekély visszaesések hullámzását.
Az első pontra visszatérve nagyon jól megfigyelhető, hogy ezek a ciklusok léteznek. Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy a 20-éves visszatekintő hozamok hogyan alakultak. Ez alapján pedig nagyon valószínű, hogy 10-15 év múlva visszatekintve ez a szám is magasabb lesz a mostaninál. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy a következő 10-15 évben átlagosan kétszámjegyű hozamokat lehet elérni a részvénypiacokon.
Ez azért is lenne fantasztikus a jövőre nézve, mert ez emberek százmillióinak jelentheti a nyugdíjcélok (gyorsabb) megvalósulását. USA-ban a legtöbb nyugdíjtervező 4%-os éves infláció feletti hozammal számol a részvénybefektetéseken. Ha ehelyett 10%-os éves átlagos árfolyamváltozással, 2% éves átlagos osztalékhozammal (ez a hosszú távú átlag) és 3%-os éves inflációval számolunk, akkor valójában kb. 9% éves infláció feletti hozammal számolhatnak a megtakarítók 4% helyett a következő 10-15 évben. Ez hatalmas különbség.
Tudom, hogy nemrég a második hullám kapcsán pesszimista voltam, sőt ami azt illeti az első kapcsán is nagyon az voltam. A második hullám nyilván jön, és fenntartom az előző cikkben leírt gondolataimat, de a fentiek megmagyarázhatják, miért nincsenek/nem lesznek akkora negatív reakciók a tőzsdéken. Sőt, ezek alapján nagyon úgy tűnik, hogy valóban jó időszak elé nézünk a részvénypiacokon dacára az elmúlt 10 éves ralinak, a magas értékeltségnek és a várható gazdasági nehézségeknek. Néhány év múlva mindenképpen érdemes lesz visszatérni erre a gondolatfelvetésre, és megnézni, hogy állunk.