Ezért nem esnek a részvények – egy optimista forgatókönyv a következő évtizedre
Dátum:

Nemrég olvastam a J.P. Morgan Asset Management egyik tavalyi elemzését, amit először nem vettem komolyan, de az idei évet elnézve akár igaz is lehet a felvetésük. Egyébként nem ez a J.P. Morgan írás az egyetlen, ami azt hirdeti, hogy egy hatalmas részvénypiaci emelkedés elején vagyunk (nem elírás, az elején!). Angolul ezeket a hosszú, 15-20 éves ciklusokat secular bull (bika) és bear (medve) piacoknak hívják.

Múltbeli példák

Egy „secular bika piacon” az árfolyamok jelentősen emelkednek, a korrekciók, visszaesések pedig sekélyek és rövidek. Ilyen időszak volt 1915-1929, 1949-1966, 1982-2000, és a 2016-tól tartó időszak is ilyen lesz szerintük 2033-ig.

Fontos látni, hogy ezek alatt a masszív emelkedő időszakok alatt is akadtak bőven nehézségek; spanyolnátha, recessziók sora, koreai háború, Kennedy-gyilkosság, kubai rakétaválság, első öbölháború, ázsiai és orosz pénzügyi válság stb. Azonban ezek a nehézségek vagy tragédiák csak rövid ideig tartó és sekély visszaeséseket okoztak a tőzsdéken. Talán nem véletlen, hogy a koronavírus okozta hatalmas gazdasági visszaesést is ilyen hamar kiheverték a tőzsdék?

Egy „secular medve piacon” az árfolyamok nem mennek sehova, esnek, vagy csak kicsit emelkednek, a korrekciók, visszaesések viszont mélyek, a kilábalások hosszúak. Az írás szerint ilyen időszak volt 1929-1949, 1966-1982, és a 2000-2016-ig tartó időszak. Még jobban visszamenve emlékszem, hogy Jesse Livermore írta egyik könyvében, hogy az 1900-as évtizedben nem lehetett pénzt keresni a tőzsdén, nem voltak egyértelmű trendek, tehát az is ilyen időszak lehetett kb. 1915-ig.

Miért alakulnak ki ezek a ciklusok?

A J.P. Morgan írása több okot vagy indokot is felsorol a jelenlegi hosszú távú bikapiac alátámasztására:

  1. Hosszú távú, visszatekintő részvénypiaci hozamok ciklikussága
  2. Részvénypiacok attraktív árazása más eszközosztályokhoz képest (pl. készpénz, kötvények)
  3. Alig érkezett pénz részvénytípusú befektetésekbe az elmúlt 15 évben
  4. Növekvő középkorú réteg, akik passzívan fektetnek részvényekbe a nyugdíjas éveikre

Az első pont igaz, erre részletesen ki fogunk térni néhány bekezdéssel később. A második jelenleg szintén igaz; negatív vagy alacsony kamatkörnyzetben a részvények jelenthetik az egyik legjobb megoldást. A harmadik is igaz, erről Zsiday Viktor is írt. A negyedik pont azon a megfigyelésen alapul, hogy a középkorúak (35-49 évesek) többen lesznek a fiatalokhoz (20-34) képest a következő évtizedben. Ebben nem vagyok biztos, hogy ez valóban magyarázó tényező lesz, hiszen a fiatalok most nagyon ráugrottak a tőzsdére, ugyanakkor pedig egy hatalmas nyugdíjba készülő réteg (baby boomer generáció) csökkenteni fogja a részvénykitettségét.

Sőt továbbmenve, bár mindegyikben lehet igazság, nem hiszem, hogy ezek a pontok mind igazak voltak minden előző ciklusban is. Például a második pontot illetően 1982-ben indult az a hatalmas kötvényrali is, ami az elmúlt évekig kitartott, tehát nem feltétlenül volt attraktívabb a részvénypiac a 80-as, 90-es években a kötvényekhez képest. Vagy ha a részvények árazását nézzük a kötvényhozamokhoz képest, akkor pont a 2000-es évek eleje óta nagyon vonzóak a részvények (lásd például Fed modell).

Szerintem a valódi ok az lehet, hogy 15-20 év alatt válnak a befektetők extrém optimistává vagy pesszimistává, vagy ennyi idő alatt nő fel egy új generáció. Gondoljunk csak bele, mennyire igaz ez most is; minden régi motoros részvénypiaci összeomlást vár azért, mert 10 éve mennek fel az árfolyamok. Februárban pedig azt gondoltuk, hogy ez legalább olyan durva lesz, mint a 2008-as válság, hiszen azt tanultuk 2000-ben és 2008-ban is, hogy a medvepiacok hosszúak és mélyek. Holott, ez csak a secular medve piacokra igaz, és úgy tűnik, már nem abban vagyunk! Az új fiatal generáció pedig, aki most kezdett tőzsdézni, egész egyszerűen megvette az esést.

Az alábbi táblázatban láthatjuk a recessziókra adott tőzsdei válaszok mértékét. Nem lehet nem észrevenni a mély és sekély visszaesések hullámzását.

Mit jelent ez a következő 10-15 évre nézve?

Az első pontra visszatérve nagyon jól megfigyelhető, hogy ezek a ciklusok léteznek. Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy a 20-éves visszatekintő hozamok hogyan alakultak. Ez alapján pedig nagyon valószínű, hogy 10-15 év múlva visszatekintve ez a szám is magasabb lesz a mostaninál. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy a következő 10-15 évben átlagosan kétszámjegyű hozamokat lehet elérni a részvénypiacokon.

Ez azért is lenne fantasztikus a jövőre nézve, mert ez emberek százmillióinak jelentheti a nyugdíjcélok (gyorsabb) megvalósulását. USA-ban a legtöbb nyugdíjtervező 4%-os éves infláció feletti hozammal számol a részvénybefektetéseken. Ha ehelyett 10%-os éves átlagos árfolyamváltozással, 2% éves átlagos osztalékhozammal (ez a hosszú távú átlag) és 3%-os éves inflációval számolunk, akkor valójában kb. 9% éves infláció feletti hozammal számolhatnak a megtakarítók 4% helyett a következő 10-15 évben. Ez hatalmas különbség.

Tudom, hogy nemrég a második hullám kapcsán pesszimista voltam, sőt ami azt illeti az első kapcsán is nagyon az voltam. A második hullám nyilván jön, és fenntartom az előző cikkben leírt gondolataimat, de a fentiek megmagyarázhatják, miért nincsenek/nem lesznek akkora negatív reakciók a tőzsdéken. Sőt, ezek alapján nagyon úgy tűnik, hogy valóban jó időszak elé nézünk a részvénypiacokon dacára az elmúlt 10 éves ralinak, a magas értékeltségnek és a várható gazdasági nehézségeknek. Néhány év múlva mindenképpen érdemes lesz visszatérni erre a gondolatfelvetésre, és megnézni, hogy állunk.