Due Diligence fortélyok 5 percben – Bernard Madoff emlékére
Dátum:

A héten elhunyt Bernard Madoff kapcsán a portfolio.hu oldalán megjelent egy cikk arról, hogy miként tudja valaki elkerülni a hozzá hasonló csalókat. 2012 és 2019 között az volt a feladatom különböző alapkezelőknél, hogy a hozzá hasonlókat kiszűrjem a befektetési folyamatunk során. Ez alatt az évek alatt több száz külföldi befektetési lehetőséget láttam, és közel százat tüzetesen is átvilágítottam, ezért van némi rálátásom erre a témára.

Leegyszerűsítve a cikk írója szerint, ami túl szép, hogy igaz legyen, az nem igaz. Én ezzel szemben láttam valóban konzisztensen jól teljesító befektetéseket, amik minden hónapban tudtak 1%-ot vagy többet hozni csalás nélkül.

Igaz, lehet, hogy nem tudják 20 éven át fenntartani ezt a teljesítményt, de lehetnek olyan 5-10 éves periódusok, amikor ez lehetséges csalás nélkül. Vannak olyan periódusok, mint amilyen például a 2008-as válság utáni 10 év volt, amikor nagyon jól behatárolt kockázatvállalás mellett bizonyos eszközosztályokkal (Non-Agency MBS, CLO, TruPS CDO) jóval a kockázatmentes hozam felett lehetett keresni. A szofisztikált befektetők ezt ki is használták.

Due Diligence

A rossz befektetések oka véleményem szerint általában az átvizsgálás hiánya. Ezt az átvizsgáló mesterséget due diligence-nek nevezik. Én a portfolio.hu-s cikkben ezt helyeztem volna első helyre.

A probléma az átvizsgálással, hogy időigényes, és persze nem árt, ha értünk hozzá, hogy mit érdemes nézni. Ha nem tudjuk magunk elvégezni, egy külföldi hedge fund vagy alternatív befektetés egyszerű átvizsgálását kb. 6000 dollárért csinál meg egy olyan cég, mint a Swiss Analytics vagy az Eurekahedge. Egy ilyen átvizsgálás általában elég sablonos, és főleg a (szinte) bárki számára elérhető adatokra épít. Egy komolyabb átvizsgálás, amikor a due diligence szakember elmegy a vizsgálandó céghez, beszél az emberekkel, megnézi a rendszereiket, kb. 20-50 ezer dollárba kerül a Swiss Analytics-nél vagy a Castle Hall-nál (hogy a nevesebb cégeket említsem).

Egy átfogó due diligence kiterjed a befektetési kockázatok (investment due diligence, IDD) és az operációs kockázatok (operational due diligence, ODD) felmérésére, valamint a mögöttes piac vizsgálatára.

2005-ben született egy tanulmány*, amire azóta is mindenki hivatkozik. Eszerint a vizsgálatban szereplő bebukott hedge fund-ok 54%-a valamilyen operációs tényező (főként csalás, lopás) következtében megy csődbe, 38%-a a túlzott kockázatvállalás (magas tőkeáttétel vagy diverzifikáció hiánya) és 8%-a üzleti tényezők (pl. rossz brókert választanak) áldozata lesz.

Alapvető fortélyok

A fent említett magas összegeket nem a semmiért kérik el azok, akik ilyennel foglalkoznak. Valóban rengeteg munkát kell fektetni egy átfogó vizsgálatba, azonban leírok néhány alapvető folyamatot (operációs átvilágítás szempontjából), amivel a legegyszerűbben megfogható csalókat talán ki lehet szűrni:

Google keresés. Banálisnak tűnik, de sokszor találhatunk figyelmeztető vagy elgondolkodtató információkat a befektetésről, a cégről és a vezetőikről. Próbálkozthatunk a “név + scam”, “név + scandal” stb. kifejezésekkel.

Külső szolgáltatók. Nézzük meg, ki az alap letétkezelője, adminisztrátora, könyvvizsgálója. Madoff adminisztrátora (ilyen Magyarországon nincs, a letétkezelő és a forgalmazó bizonyos feladatait látja el nagy vonalakban) nem volt független, az ő tulajdonában állt. A könyvvizsgáló pedig egy ismeretlen, kis 2 fős cég volt. Ha valaki csak ennyi fáradtságot vett volna, hogy ezt megnézze, már nem fektetett volna be nála.

Éves beszámoló. Ez már egy kicsit haladó feladat, de elég ha elkérjük az elmúlt 3 év auditált beszámolóit. Ha nem adják oda, akkor felejtős a befektetés. Ha azt mondják, hogy még nincs kész a tavalyi, de már közben nyár van (vagyis már rég el kellett volna készülni vele), akkor valami szintén lehet, hogy nincs rendben, de ez önmagában nem kizáró ok. Ha őszre sincs meg a tavalyi beszámoló, akkor gyanakodjunk. Ha megküldik, akkor sok mindent ellenőrizhetünk benne, de ez már egy könyvnyi téma lenne.

Befektetések. Nézzük meg az éves beszámolóban, hogy tényleg olyan befektetések vannak-e tételesen felsorolva, aminek lennie kéne. Pl. részvényalapban részvények vannak, kötvényalapban kötvények, stb.

Ha nem értjük miről szól a befektetés, mibe fektet, hogy működik, akkor fogadjunk fel egy független szakértőt. Továbbá a fenti négy szempont csak a felszínt kapargatja még. Egy szofisztikált csaló például mind a négy szempontból meg tud felelni az elvárásoknak, és közben mégis csal. Egy átvizsgálás ára általában meg sem közelíti a lehetséges veszteség mértékét.

 

*Kundro, C. and Feffer, S. (2005): Understanding and Mitigating Operational Risk in Hedge Fund Investments