Tudd, hogy mibe fektetsz – Sikerdíj előnyei és buktatói

A hagyományos befektetési alapok kezelése után az alapkezelők alapkezelési díjat számolnak fel, ebből élnek. Hedge fundokat és abszolút hozamú alapokat azért hoznak létre, mert sikerdíjat lehet rájuk felszámítani. Ez azt jelenti, hogy nem csak egy alap fix díjat (pl. évi 1-2%) vonnak le maguknak az alapkezelők az alap vagyonából arányosan, hanem az alap teljesítményének (ha az pozitív) egy részét (pl. 20%) is zsebre teszik.

A sikerdíj elméletileg azért jó, mert így érdekletté válik az alap kezelője abban, hogy hozamot termeljen az ügyfelei számára. A másik oldalon viszont a sikerdíj akár túlzott kockázatvállalásra ösztönzheti az alapkezelőt. Továbbá az sem mindegy, hogy az alapot ténylegesen kezelő portfolió menedzser személy ugyanúgy részesül-e a sikerdíjból, mint az alapkezelő cég.

A sikerdíj megállapításának tekintetében is nagy különbségek találhatók a hazai és a külföldi gyakorlatban. Míg itthon a sikerdíjat csak az alap egészére és naptári évenként számolják ki, addig a külföldi hedge fundoknál befektetőnként és örökéletre veszik figyelembe.

Magyar sikerdíj számítás

Mit jelent ez a gyakorlatban? Például egy magyar befektetési alap 2016. december 31-i árfolyama 1 volt. Aztán 2017 során volt 10%-os mínuszban is (árfolyam: 0,9), viszont december 31-re plusz 10%-os hozamot ért el a sikerdíj felszámítása előtt. Tegyük fel, hogy az az alap 20%-os sikerdíjat számít fel, vagyis az év végi hozam 10% x 0,8 = 8% lett (év végi árfolyam: 1,08). Aki az év elejétől a végéig befektető volt, 8% hozamot ért el (adózás előtt), és 20% sikerdíjat fizetett az alapkezelőnek (2% hozamot az alapkezelő, 8% hozamot a befektető kapott).

Aki viszont pont elkapta az alját, és akkor szállt be, amikor 10%-os mínuszban volt az alap, (1,08 / 0,9) – 1 = 20%-os hozamot ért el. Vegyük észre, hogy ő nem 20%-os sikerdíjat fizetett, hanem csak 9%-os sikerdíjat. Ennek az „igazságtalanságnak” az oka, hogy itthon csak az alap szintjén számítanak sikerdíjat; azaz, ha valaki az előző év végi árfolyam alatt száll be, nem fizet sikerdíjat az árfolyamnyereségre mindaddig, amíg az alap árfolyama el nem éri az előző év végi árfolyamot (szakszóval High Water Mark-nak nevezzük azt a szintet, ami felett sikerdíjat kap az alapkezelő).

Továbbmenve az előző példán, tegyük fel, hogy 2018 során végig esett az árfolyam, visszaesett 1-re az árfolyam 1,08-ról, vagyis értelemszerűen nem volt sikerdíj. 2019 azonban jobban sikerült, és 5% lett az év végi hozam a sikerdíj előtt, amiből ugye az alapkezelőnk leveszi a 20%-át. Azaz 1% elmegy sikerdíjra, a befektetőknek pedig 4% hozam marad, tehát a 2019. év végi árfolyam 1,04.

A három év leforgása során a befektetők végül 4%-os hozamot realizáltak, míg az alapkezelő két évben is levette a sikerdíjat; 2017-ben 2%-ot, 2019-ben pedig 1%-ot (a fix költségek mellett). Hol itt a bibi? Jogilag semmi, hiszen az alap Tájékoztatója szerint minden naptári évben felszámolható a sikerdíj. Logikailag viszont kifogásolható, hogy az alapkezelő 2019-ben is felszámít sikerdíjat annak, aki már 2017-ben is fizetett ugyanazért az emelkedésért.

Nézzük meg ezt egy ábrán:

 

Külföldi sikerdíj számítás

A magyar rendszerben rejlő „igazságtalanságokat” a hedge fund-ok úgy oldják meg, hogy sikerdíj jár minden emelkedésre a beszállástól számítva egyénenként és a befektetés teljes időtartamára nézve.

Azaz, ha a fenti példánkban szereplő alap egy hede fund lett volna, akkor a 2016 végétől 2019 végéig terjedő időszak alatt egy befektető 2017-ben ugyanúgy 8%-ot ért volna el, amit 2018-ban lenullázott volna, viszont 2019-ben már nem kellett volna még egyszer sikerdíjat fizetnie, így 5%-os hozamot ért volna el a magyar 4% helyett.

Viszont ha valaki 2018 végén szállt be, akkor ugyanúgy 4%-ot keresett csak, hiszen neki “egyénileg” sikerdíjat kellett fizetnie a 2019. évi 5%-os pozitív hozamra. Ha pedig valaki 2017 közepén 0,9-es árfolyamon szállt be, és 2017 végén szállt ki, akkor ((1,1 / 0,9) – 1) * 0,8 = 17,78%-os hozamot ért el a magyar alapban elért 20%-kal szemben.

Miért fontos ez?

A hosszú felvezetés után végre rátérhetünk arra, hogy miért is fontos ez. Azért fontos, mert ez segít megérteni az alapkezelők motivációját a hozaméhség/kockázatvállalás körében.

Az idei és a jövő évben ez különösen érdekes lehet, hiszen láthattunk komoly eséseket, amik nagyban befolyásolják a sikerdíj számításokat. A példa kedvéért ismét elővehetjük az év elején megvizsgált OTP Suprát és a vele összehasonlított opciós stratégiát. Nézzük meg mi történt ezzel a két alappal azóta idén.

A Supra kb. 35%-ot esett az év első három hónapjában. Ahhoz, hogy megint sikerdíjat tudjon elérni idén, kb. 53%-os hozamot kellene elérnie az év hátralévő részében. Lássuk be, ezt csak nagy kockázatvállalással lehetne nemhogy elérni, hanem egyáltalán megpróbálni. Sokkal jobb stratégia számára, ha idén nem vállal nagy kockázatot. Így biztosan nem okoz újabb csalódást, de valószínűleg emelkedni sem fog sokat így az árfolyam. Jövőre pedig egy alacsony bázisról indulva már észszerű kockázat vállalása mellett nagy eséllyel tud újra sikerdíjat generálni.

Az opció kiíró stratégia viszont egy külföldi hegde fund, ahol nincs lehetőség jövőre tiszta lappal indulni, tehát vissza kell tornászni az árfolyamot a korábbi csúcs (high water mark) fölé. A 38%-os esés után ehhez 61%-os emelkedésre van szükség. Ez évekbe fog telni… hacsak nem növelik a kockázati étvágyukat. Az elmúlt 5 hónapban közel 15%-ot hoztak – jóval a korábbi átlag felett anélkül, hogy érdemben javultak volna a lehetőségeik – szóval jó eséllyel ezt az utat választották.

Számukra persze az is lehetőség, hogy új befektetőket szereznek, akik a saját beszállási pontjuk fölött fizetnek az alapnak sikerdíjat. Meglátjuk, hogy túléli-e a cég, hogy a legtöbb befektetőjüktől nem kapnak sikerdíjat. Lehetséges lehet persze számukra egy új alap indítása is, ahol nulláról indulnak, de kérdés, hogy át tudják-e a régi befektetőket csábítani egy új alapba. A befektetők részéről ez nem lenne racionális, hacsak nem zárják be máskülönben a régi alapot.

A sikerdíj tehát egy kétélű fegyver. Ha minden jól megy, ugyanaz a befektetők és az alapkezelő érdeke is. Ha viszont rosszra fordulnak a dolgok, az alapkezelő a befektetők érdekeivel ellentétesen motivált lehet az extrém alacsony vagy magas kockázat vállalására.

Ezért nem esnek a részvények – egy optimista forgatókönyv a következő évtizedre

Nemrég olvastam a J.P. Morgan Asset Management egyik tavalyi elemzését, amit először nem vettem komolyan, de az idei évet elnézve akár igaz is lehet a felvetésük. Egyébként nem ez a J.P. Morgan írás az egyetlen, ami azt hirdeti, hogy egy hatalmas részvénypiaci emelkedés elején vagyunk (nem elírás, az elején!). Angolul ezeket a hosszú, 15-20 éves ciklusokat secular bull (bika) és bear (medve) piacoknak hívják.

Múltbeli példák

Egy „secular bika piacon” az árfolyamok jelentősen emelkednek, a korrekciók, visszaesések pedig sekélyek és rövidek. Ilyen időszak volt 1915-1929, 1949-1966, 1982-2000, és a 2016-tól tartó időszak is ilyen lesz szerintük 2033-ig.

Fontos látni, hogy ezek alatt a masszív emelkedő időszakok alatt is akadtak bőven nehézségek; spanyolnátha, recessziók sora, koreai háború, Kennedy-gyilkosság, kubai rakétaválság, első öbölháború, ázsiai és orosz pénzügyi válság stb. Azonban ezek a nehézségek vagy tragédiák csak rövid ideig tartó és sekély visszaeséseket okoztak a tőzsdéken. Talán nem véletlen, hogy a koronavírus okozta hatalmas gazdasági visszaesést is ilyen hamar kiheverték a tőzsdék?

Egy „secular medve piacon” az árfolyamok nem mennek sehova, esnek, vagy csak kicsit emelkednek, a korrekciók, visszaesések viszont mélyek, a kilábalások hosszúak. Az írás szerint ilyen időszak volt 1929-1949, 1966-1982, és a 2000-2016-ig tartó időszak. Még jobban visszamenve emlékszem, hogy Jesse Livermore írta egyik könyvében, hogy az 1900-as évtizedben nem lehetett pénzt keresni a tőzsdén, nem voltak egyértelmű trendek, tehát az is ilyen időszak lehetett kb. 1915-ig.

Miért alakulnak ki ezek a ciklusok?

A J.P. Morgan írása több okot vagy indokot is felsorol a jelenlegi hosszú távú bikapiac alátámasztására:

  1. Hosszú távú, visszatekintő részvénypiaci hozamok ciklikussága
  2. Részvénypiacok attraktív árazása más eszközosztályokhoz képest (pl. készpénz, kötvények)
  3. Alig érkezett pénz részvénytípusú befektetésekbe az elmúlt 15 évben
  4. Növekvő középkorú réteg, akik passzívan fektetnek részvényekbe a nyugdíjas éveikre

Az első pont igaz, erre részletesen ki fogunk térni néhány bekezdéssel később. A második jelenleg szintén igaz; negatív vagy alacsony kamatkörnyzetben a részvények jelenthetik az egyik legjobb megoldást. A harmadik is igaz, erről Zsiday Viktor is írt. A negyedik pont azon a megfigyelésen alapul, hogy a középkorúak (35-49 évesek) többen lesznek a fiatalokhoz (20-34) képest a következő évtizedben. Ebben nem vagyok biztos, hogy ez valóban magyarázó tényező lesz, hiszen a fiatalok most nagyon ráugrottak a tőzsdére, ugyanakkor pedig egy hatalmas nyugdíjba készülő réteg (baby boomer generáció) csökkenteni fogja a részvénykitettségét.

Sőt továbbmenve, bár mindegyikben lehet igazság, nem hiszem, hogy ezek a pontok mind igazak voltak minden előző ciklusban is. Például a második pontot illetően 1982-ben indult az a hatalmas kötvényrali is, ami az elmúlt évekig kitartott, tehát nem feltétlenül volt attraktívabb a részvénypiac a 80-as, 90-es években a kötvényekhez képest. Vagy ha a részvények árazását nézzük a kötvényhozamokhoz képest, akkor pont a 2000-es évek eleje óta nagyon vonzóak a részvények (lásd például Fed modell).

Szerintem a valódi ok az lehet, hogy 15-20 év alatt válnak a befektetők extrém optimistává vagy pesszimistává, vagy ennyi idő alatt nő fel egy új generáció. Gondoljunk csak bele, mennyire igaz ez most is; minden régi motoros részvénypiaci összeomlást vár azért, mert 10 éve mennek fel az árfolyamok. Februárban pedig azt gondoltuk, hogy ez legalább olyan durva lesz, mint a 2008-as válság, hiszen azt tanultuk 2000-ben és 2008-ban is, hogy a medvepiacok hosszúak és mélyek. Holott, ez csak a secular medve piacokra igaz, és úgy tűnik, már nem abban vagyunk! Az új fiatal generáció pedig, aki most kezdett tőzsdézni, egész egyszerűen megvette az esést.

Az alábbi táblázatban láthatjuk a recessziókra adott tőzsdei válaszok mértékét. Nem lehet nem észrevenni a mély és sekély visszaesések hullámzását.

Mit jelent ez a következő 10-15 évre nézve?

Az első pontra visszatérve nagyon jól megfigyelhető, hogy ezek a ciklusok léteznek. Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy a 20-éves visszatekintő hozamok hogyan alakultak. Ez alapján pedig nagyon valószínű, hogy 10-15 év múlva visszatekintve ez a szám is magasabb lesz a mostaninál. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy a következő 10-15 évben átlagosan kétszámjegyű hozamokat lehet elérni a részvénypiacokon.

Ez azért is lenne fantasztikus a jövőre nézve, mert ez emberek százmillióinak jelentheti a nyugdíjcélok (gyorsabb) megvalósulását. USA-ban a legtöbb nyugdíjtervező 4%-os éves infláció feletti hozammal számol a részvénybefektetéseken. Ha ehelyett 10%-os éves átlagos árfolyamváltozással, 2% éves átlagos osztalékhozammal (ez a hosszú távú átlag) és 3%-os éves inflációval számolunk, akkor valójában kb. 9% éves infláció feletti hozammal számolhatnak a megtakarítók 4% helyett a következő 10-15 évben. Ez hatalmas különbség.

Tudom, hogy nemrég a második hullám kapcsán pesszimista voltam, sőt ami azt illeti az első kapcsán is nagyon az voltam. A második hullám nyilván jön, és fenntartom az előző cikkben leírt gondolataimat, de a fentiek megmagyarázhatják, miért nincsenek/nem lesznek akkora negatív reakciók a tőzsdéken. Sőt, ezek alapján nagyon úgy tűnik, hogy valóban jó időszak elé nézünk a részvénypiacokon dacára az elmúlt 10 éves ralinak, a magas értékeltségnek és a várható gazdasági nehézségeknek. Néhány év múlva mindenképpen érdemes lesz visszatérni erre a gondolatfelvetésre, és megnézni, hogy állunk.

Augusztusi hedge fund körkép

Júliusban tovább menetelt a global macro és a bitcoin trendkövető stratégia, így az első két helyezettben továbbra sincs változás. A harmadik helyen szereplő long/short volatilitás stratégia bár egy kicsit visszaesett, megtartotta a helyezését.

Az erős részvénypiacoknak köszönhetően viszont kezd felzárkózni az esésvédelemmel kombinált S&P500 stratégia valamint az opció kiírók közül az egyik hedge fund. Ki gondolta volna, hogy augusztusra már 10% feletti pluszban lesz egy opció kiíró (a legtöbb ilyen stratégia végleg megsemmisült februárban vagy márciusban, vagy sok esetben -20-30% körüli idei hozam mellett várja a feltámadást).

A magyar alapok közül a Citadella továbbra is a középmezőnyben szerepel nemzetközi összehasonlításunkban. Az Aegon Alfa jelentősen visszaesett, az OTP Supra pedig nem termelt sok hozamot a márciusi visszaesés után. Utóbbi esetén könnyen lehet, hogy az idei évben már felesleges nagy kockázatot vállalnia, hiszen idén ha nem tudja pluszba vinni az alapot, nem keres sikerdíjat, vagyis kár erőlködni, ellenben 2021-re nézve jól jöhet az alacsony 2020-as bázis.

A válság óta egyébként a CLO stratégiával lehetett a legtöbbet keresni. A februári-márciusi 55%-os esés után már közel 47%-ot hozott az elmúlt 4 hónapban! Összehasonlításképpen az ilyen alapok a 2008-as pusztítás után sok esetben 100%-ot is meghaladó hozamokat értek el 2009-ben.

Nyár közepi körkép

Az elmúlt két hónapban sem látszik érdemleges változás a figyelt alapok sorrendjében annak ellenére, hogy volt néhány nagyobb mozgás.

A bitcoin trendkövető alap májusban hozott nagyon sokat (+16.1%) kihasználva az erős emelkedő trendet. Az amerikai global macro és a svájci kvantitatív alap sokat esett júniusban (-9.1% illetve -8.34%), de még így is az első és a negyedik helyen szerepelnek idén a táblázatunkban. A long/short volatilitás alap konzisztens teljesítményével visszaküzdötte magát a dobogó harmadik fokára.

A lista végén kullogó CLO-kba fektető alap hiába hozott már 30%-ot a mélypont óta, még mindig több mint 30%-os mínuszban áll idén.

Hazai alapok jól teljesítettek az elmúlt két hónapban, de érdemleges változást, nagy ugrást nem láthattunk egyiknél sem.

Íme a szokásos táblázat:

Mit hoz a második (para)hullám?

A koronavírus második hulláma akkor is pusztító lesz, ha nem lesz erőteljes. Ez ugyanis szerintem hipochondria kérdése lesz, és nem infektológiai kérdés.

Már látszanak a jelei, hogy a nyitás mindenütt a fertőzésszám emelkedésével jár együtt, és senki sem számol már azzal, hogy nem lesz második hullám, de ha nem is lenne erős a folytatás, akkor sem ússzuk meg a gazdasági következményeket.

Ősszel a hidegebb idő beköszöntével egy dolgot biztosan tudhatunk, az északi félteke országaiban felüti a fejét a szezonális influenza. Mivel teszt nélkül gyakorlatilag lehetetlen megkülönböztetni a koronavírust az influenzától, sokan azt hiszik majd, hogy elkapták a koronavírust, vagy hogy a környezetükben valaki koronavírusos.

Pusztító lesz

Ez már önmagában arra fogja rávenni az embereket, hogy otthon maradjanak, vagy legalábbis távol maradjanak másoktól. Így az emberek saját maguk fogják ismét tönkre tenni a gazdaságot, mindenféle kormányzati és járványügyi intézkedés nélkül. Nem kellenek majd bezárások, lezárások, menni fog ez magától is. Vagyis akár lesz második hulláma a vírusnak, akár nem (feltehetőleg nyilván lesz egyébként), a félelem okozta „parahullám” pusztítóbb lesz minden racionális intézkedésnél.

Idén minden ország örülhet, ha egyszámjegyű GDP visszaesést produkál csak; röpködni fognak a kétszámjegyű csökkenések. Az IMF folyamatosan frissíti az előrejelzését a világgazdaságra vonatkozóan; az Egyesült Államokban most épp 8%-os, az eurózónában 10,2%-os visszaesést várnak. Majd módosítják még ezeket a számokat lefelé az év második felében.

Kitekintés – Mi történt idáig a piacokon?

Őszintén szólva engem meglepett az elmúlt hónapok intenzív részvényemelkedése, nem számítottam rá. A márciusi esés alatt/után sokan kérdezték tőlem, mit csináljanak. A legjobb tippet bátyámnak adtam, akinek azt mondtam március 17-én, hogy középtávon túl vannak adva a részvények (ezt csupán a heti bontású RSI alapján mondtam a főbb amerikai indexekre nézve), és emiatt várható egy felpattanás. Április 21-én mondtam neki, hogy szerintem vége a felívelésnek, mert megtorpant a lendület, és ismét lefordulhatunk. Ebben tévedtem, április végén csak erőt gyűjtöttek a tőzsdék a további emelkedéshez, bár a felpattanás nagy részét bátyám így is bezsebelte.

A piacok mindig arra mennek, amerre a legkisebb ellenállással találkoznak, és amire a legkevesebb ember számít. Ez az emelkedés volt. Március közepén a vezető amerikai és európai tőzsdék betiltották az árfolyamok csökkenésére irányuló spekuláció, azaz a shortolás lehetőségét, ami azt jelentette, hogy rengeteg pozíciót kellett zárni vételekkel nagyon rövid időn belül, ezért láthattunk egy azonnali felpattanást. Ezt a felpattanást lekövették a trendkövető stratégiák, akik gondolkodás nélkül követik a trendeket, így ők is vásárolni kezdtek. A visszapattanásra ráugrottak azok a befektetők, akik megijedtek, hogy lemaradnak az emelkedésről, illetve akik a kieső jövedelmüket remélték tőzsdézésből pótolni.

Mit hoz a második hullám a befektetések számára?

Hogy hol lesz a vége ennek az emelkedésnek, nem tudom. Azt gondolom, hogy a piacok nem árazzák a második hullám pusztító hatásait. Hogy addigra lesz-e vakcina? Nem gondolom. És ha lesz, akkor mi van, be fogja oltatni magát több milliárd ember? Ki van zárva. Esni fognak a piacok? Szerintem igen. Nem tudnak újabb mentőcsomagokat dobni a kormányok olyan mértékben, mint idáig, a puskaport már elhasználták. Nem lehet kamatot vágni. Az egyetlen, amit a kormányok tenni tudnak, hogy részvények vásárlásába kezdenek. Ezt még megtehetik.

Egy nagyon fontos szempont szól egyébként a részvények mellett. Még mindig nulla közeli kamatkörnyezetben élünk, miközben az államok vad eladósodásba kezdtek, amit várhatóan az infláció elengedésével akarnak kompenzálni. Azaz, a biztonságos befektetésekkel nem lehet pénzt keresni, miközben a pénz gyorsuló mértékű inflációja várható. Ilyen esetekben klasszikusan reáleszközöket kell vásárolni: ingatlant, részvényeket. Azonban én személy szerint még várok a jobb beszállási lehetőségekre.

Magántőkealap helyett holland light AIFM

Néhány bejegyzésben már megemlítettem, hogy egy befektetési alap sokszor jobb megoldás az inkognitó eléréséhez, mint egy offshore cég, ahonnan kiszivároghatnak az adataink, és amivel komoly reputációs kockázatot futunk.

A következő kérdés természetesen az, hogy milyen alapot érdemes létrehozni ilyen célból. Európában befektetési alapokat és alapkezelőket általában véve költséges és nehéz létrehozni illetve üzemeltetni, azonban az alternatív befektetési alapokat és alapkezelőket szabályozó EU-rendelet, az AIFMD nyitva hagyott egy kiskaput; azon alapkezelők, akik kizárólag zártkörű alapokat kezelnek, és a vagyonuk nem haladja meg a 100 millió eurót (vagy bizonyos esetekben az 500 millió eurót), mentesülhetnek a szabályozások nagy része vagy akár mindegyike alól, ami lehetővé teszi, hogy egyszerűen és olcsón lehessen ilyen alapokat létrehozni és kezelni. Ez a szabályozás a light AIFM szabályozás.

Magyar szabályozás

Könnyített (vagy de minimis) szabályozás alá eső alapkezelőt minden EU tagállamban létre lehet hozni. Magyarországon is létezik ilyen, de az erre vonatkozó törvény (Kbftv) csupán néhány könnyítést tett számukra; továbbra is meg kell felelni a tőkére (125 ezer euró jegyzett tőke), a személyi feltételekre (pl. vezető tisztségviselőknek megfelelő vezetői gyakorlattal kell rendelkezniük), és tárgyi feltételekre vonatkozó követelmények többségével.

Valódi könnyítések egyedül a kockázati tőke- és magántőkealapokra vonatkoznak. Az ilyeneket kezelő alapkezelők már lehetnek egyszerű részvénytársaságok (5 millió forint alaptőke), a vezetőkre már könnyebben teljesíthető feltételek vonatkoznak, és ami a legfontosabb, hogy nem tartoznak az MNB felügyelete alá.

Viszont egy sor megszorítás vonatkozik a magántőkealapokra: minimum 6 naptári évre kell létrehozni őket, csak zártvégűek lehetnek (azaz nem lehet ki- és beszállni menetközben), kizárólag vállalatok, vállalatrészek finanszírozására használhatók (pénzkölcsönt csak olyan vállalatoknak adhatnak, amiben rendelkeznek részesedéssel is), és nem használhatnak tőkeáttétételt. Minimum 250 millió forint, maximum 500 millió euró lehet a vagyonuk, és kizárólag pénzeszközökkel lehet beszállni.

Holland szabályozás

Hollandia azért emelkedik ki az EU többi tagállama közül, mert ők vezették be a legengedékenyebb light AIFM szabályozást.

Itt az alapkezelőre nem vonatkozik semmilyen tőkekövetelmény vagy személyi feltételnek való megfelelés. Az alapkezelő lehet egy kft (B.V.), amit 0 euró alaptőkével lehet létrehozni. Az igazgató lehet cég vagy egyetlen magánszemély is, akit az itthoni gyakorlattal ellentétben nem kell bejelenteni, így ez sem kerül semmibe. Az egyetlen feltétel, hogy holland cégnek kell rendelkeznie egy holland (nem virtuális) irodával.

Az alapra nem vonatkozik semmilyen kikötés, bármibe fektethet, megkötés nélkül adhat kölcsön is és lehet nyíltvégű is (azaz menet közben lehetőség van ki- és beszállásra, bár ez esetben csak 100 millió euró a vagyon plafon). Az egyetlen megkötés, hogy ún. adminisztrátor céget kell alkalmazni.

Óriási előny lehet az is, hogy egy magántőkealapba csak pénzeszközzel szállhat be egy befektető, míg egy holland alapnál lehetőség van ún. in-kind befizetésre, azaz vagyonelemek is bevihetők az alapba.

További előny lehet egy holland alapnál, hogy a befektetőket (akik lehetnek offshore entitások is akár) nem látja senki az adminisztrátoron kívül, míg egy magyar magántőkealapnál az első jegyzőket le kell jelenteni az MNB számára. Az is fontos lehet, hogy egy magyar alap legkönnyebben magyar bankszámlát nyit, míg egy holland alap külföldi számlával fog rendelkezni.

Összehasonlítás

Táblázatban összefoglalva a két megoldás közötti különbségek:

Magyar magántőkealap Holland light AIFM
Alapkezelő Zrt. (5 millió forint tőke) B.V. (akár 0 euró tőke)
Személyi feltételek Bejelentett ügyvezetők (fizetés, szabályok), igazgatóság, felügyelő bizottság Nincs szabály, nem kell munkaviszony
Tárgyi feltételek Iroda, telefon stb Iroda
Felügyelet Nincs, csak MNB regisztráció Nincs, csak AFM regisztráció
Alap minimuma 250 millió forint 100 000 euró
Alap maximuma 500 millió euró 100 millió euró tőkeáttétellel együtt, vagy 500 millió euró, ha 5 évig nem visszaváltható
Befektetők Szakmai befektetők, MNB-nek kell jelenteni Min. 100 000 euró/befektető vagy max. 149 befektető (nincs riportálás)
Jegyzés Csak pénzben Pénzben vagy in-kind (vagyonelemek bevihetők)
Mibe fektethet? Kizárólag vállalat(rész) finanszírozása. Nem lehet tőkeáttétel. Bármibe megkötés nélkül
Időtartam Min. 6 naptári év Nincs megkötés
Külső szereplő Nem szükséges Adminisztrátor (holland)

 

Amennyiben valamelyik megoldás felkeltette érdeklődését, forduljon hozzám bizalommal a Kapcsolat gombra kattintva.

Májusi körkép – nincs érdemleges változás a sorrendben

Áprilisban annak ellenére, hogy a piacok óriásit ralliztak, nem történt jelentős változás a figyelt stratégiák körében (néhány alaptól nem kaptam még meg az áprilisi teljestíményt, ezért vannak üres mezők a táblázatban).

Az erős stratégiák (pl. a global macro és a kvantitatív) tovább erősödtek. A bitcoin trendkövető és a long/short volatilitás stratégiák kicsit gyengébben szerepeltek, de az élmezőnyben maradtak. A bitcoin stratégia idáig +20%-ot csinált májusban, a volatilitás alap szintén emelkedett, így várhatóan továbbra is az elsők között maradnak.

Az első negyedévben nagyon rossz teljesítményt nyújtó (piacokkal eső) alapok továbbra sem tudtak felállni. Sokan kockázatot csökkenthettek a nagy esés után egy újabb kedvezőtlen mozgástól tartva, így hiába jött a felpattanás sok eszközben, az alapok nem vagy csak korlátozott mértékben részesültek belőle. A hazai alapok közül továbbra is a Citadella a legstabilabb alap.

Segítség, gazdag vagyok! – kötelező olvasmány privát bankároknak és ügyfeleknek (Könyvajánló)

A pénzügyi sikerek elérését követően gyakran aggodalmak sora váltja fel az eufóriát. A legtöbb vagyonos ember kétségekkel és félelmekkel küzd, melyekre szakértőktől várja a gyógyírt és megoldást. Ez Kees Stoute “Help, I’m Rich!” (Segítség, gazdag vagyok!) című 2015-ös könyvének egyik kiinduló gondolata. A szerző egy svájci privát bank szingapúri irodáját vezette 2007 és 2012 között, majd privát bankároknak adott tanácsot arról, hogyan szolgálhatják jobban ügyfeleiket, végül 3 éve visszaült korábbi bankjának vezérigazgatói székébe.

A könyv fő célja, hogy (a 2008-09-es válság után) újraépítse a bizalmat vagyonos ügyfelek és privát bankárjaik között. A szerző elsősorban a vagyonos emberekhez szól, akiknek szeretné bemutatni mennyi mindenben tud egy valódi privát bankár (tehát, aki nem a bank által forgalmazott termékeket akarja letolni az ügyfelei torkán) segíteni. Másodsorban a privát bankároknak ad betekintést ügyfeleik világába, hogy egy őszinte bizalmi kapcsolatot építhessenek ki ügyfeleikkel.

Miben segíthet egy igazi privát bankár?

“A valódi privát bankár nem pénzügyi termékeket ad el vagyonos embereknek, hanem vagyonnal kapcsolatos problémákra nyújt megoldásokat. […] olyan tudással rendelkezik, ami segíthet a vagyon gyarapításában, védelmében, megosztásában, továbbadásában és élvezetében.” – írja Kees Stoute.

Egy valódi privát bankár az alábbi 5 területen nyújthat segítséget ügyfeleinek:

Terület Példák
Befektetések Hogy készítsünk tervet vagyonos családok számára?
Mikbe fektetnek a vagyonos családok?
Hitelek Hogyan csökkenthetjük egy portfolió kockázatát hitel felvételével?
Életbiztosítások Miért kell életbiztosítás egy befektetési tervhez?
Mire használják a vagyonos családok a unit-linked biztosításokat?
Vagyon stuktúrálás Hogyan adhatjuk tovább a vagyonunkat a legoptimálisabban?
Milyen szerepet játszhat egy trust felállítása a jótékonysági terveinkben?
Vagyon pszichológiája Milyen problémákkal küzdenek a vagyonos családok?
Hogyan vonjuk be a következő generációt a pénzügyekbe?

 

A privát bankár főbb feladatai a támogatás, igényfelmérés, átfogó tervezés, feladatok koordinálása, és akár a következő generációk edukálása. Azonban ahhoz, hogy ezeket a feladatokat elláthassa, mindenek előtt bizalmat kell kiérdemelnie, kiépítenie és fenntartania.

Bizalmi tanácsadó szerepe

A cél tehát mindkét fél számára, hogy a privát bankár valódi bizalmi tanácsadóvá válhasson. A bizalom “képlete” a The Trusted Advisor című könyv szerint az alábbi módon áll össze:

Minél hitelesebb, megbízhatóbb egy tanácsadó, minél inkább meg lehet vele beszélni személyes dolgokat, és minél kevésbé helyezi előtérbe a saját érdekeit, annál nagyobb bizalmat tud kiépíteni.

Egy vagyonos ember fejében valahogy így néz ki a bizalmi tanácsadó szerepe; hogy ez a személy egy jogász, egy privát bankár vagy más bizalmi ember, az leginkább attól függ, hogy a fenti képletben ki érte el a legmagasabb pontszámot.

Bízom benne, hogy egyre több valódi privát bankár lesz Magyarországon is, aki bizalmi tanácsadóvá is válhat egy-egy vagyonos család számára.

Mit csinálnék a lottónyereménnyel?

Körülbelül egy hónappal ezelőtt valaki elvitte az ötös lottó eddigi legnagyobb nyereményét, ami adózás után körülbelül 5 és fél milliárd forinttal gazdagítja majd a szerencsés nyertest. Gondolom, sokan elképzeltük már, mit csinálnánk a helyében.

Néhányaknak hihetetlennek tűnhet, hogy a tudatos gazdag emberek (például Johnny Depp pont nem ilyen, aki 650 millió dollárt vert el igen rövid idő alatt) éppúgy készítenek pénzügyi tervet, mint a pénzügyileg tudatos átlagemberek, csak a számok és a célok mások. Egy könyvnyi anyagot lehetne írni arról, hogy ezt hogy kell megtervezni és kivitelezni,  én most csak néhány fő gondolatot szeretnék felvillantani: célok, eszközök, vagyonvédelem.

Célok

Először is ki kell találni, hogy mik a céljaink? Ekkora összeg sok célra teremthet fedezetet. Gyerekek, unokák iskoláztatása a számukra legjobb helyen. Gyerekeink útnak indítása, ha felnőnek. Szüleinkről való gondoskodás. Vállalkozás fejlesztése, indítása. Egy szebb vagy nagyobb ház a családnak.  Csecse-becsék (pl. autó, vitorlás, nyaraló) vásárlása. Jótékonykodás, stb.

Kétféle pénzügyi célt kell meghatározni:

1. Mennyi havi/negyedéves/éves jövedelemre van szükségünk? Akinek hirtelen hullik ölébe a pénz, lehet, hogy nem is tudja, mi az a szint, ami kényelmesen belefér, vagy amire tényleg szüksége van.

2. Mikor és milyen nagyobb összegekre lesz szükség a későbbiekben? Ezek az időpontok általában a gyerekek felnőtté válásához, nyugdíjba vonuláshoz valamint a halálhoz köthetők. Mennyit akarok a gyerekeimre hagyni? Mennyire lesz szükségem nyugdíjazáskor? Ezek a kérdések a tehetősek körében is ugyanolyan fontosak. 5 és fél milliárd forint egyáltalán nem elég mindenre.

Azt mondják, ahhoz, hogy valaki úgy éljen, mint a szupergazdagok (tehát magánrepülő, privát séf, alkalmazottak, házak, nyaralók, stb. kompromisszumok nélkül), legalább évi 2 milliárd forintos jövedelemre van szüksége. Ehhez hosszú távon 100 milliárd forintos vagyonra van szükség, hogy ez kényelmesen kijöjjön passzív jövedelemből, és fenntartható is legyen.

Mennyi az annyi?

Ha már tudjuk, hogy mikor mennyi pénzre lesz szükségünk, ki kell számolni, hogy ahhoz mennyi hozamot kell termelnie a vagyonunknak (ingatlankiadásból, osztalékból, kamatokból, hozamokból). Ha például havi 5 millió forintot akarok költeni, mert a nagykovácsi amerikai iskolába iratom a két gyerekemet (kb. másfél millió havonta), nagyszülőknek fogadok bejárónőt, fenntartunk két házat, van bejárónőnk, kertész is segít néha, eszünk, iszunk, nyaralunk és autóval járunk, akkor évi 60 milliót kell keresni. Ez az 5,5 milliárd forintnak csupán 1,1%-a, ami első ránézésre könnyen beleférhet, hiszen ennyit sok mindennel lehet keresni viszonylag nagy biztonsággal (bár például bankbetétek nem fizetnek ennyit ma Magyarországon).

Ha a portfolióm évente 3%-ot is hozna, akkor akár havi 13 millió 750 ezer forintot is költhetnék úgy, hogy nem csökken a pénzem. Mármint nominálisan. Az infláció persze közben “megenné”, és 20 év múlva az öt és fél milliárd forintom már csak alig több mint a felét (!) érné annak, mint ma (jó esetben!). Vagyis számolnom kell az inflációval is. Nyugaton évi 3%-kal számolnak hosszú távon az inflációval, de ott is volt már kiugró infláció, itthonról nem is beszélve. Az inflációt itthon azonban elsősorban importáljuk az euró/forint árfolyamon keresztül, így ha eurós és dolláros befektetéseket is tartok, akkor tudom csökkenteni az inflációs kockázatot.

Tehát ha havi 5 millió forintot szeretnék költeni, akkor évi 1,1%-os hozamra van szükségem, de ahhoz hogy fenn is tudjam tartani az életszinvonalamat, hozzá kell adnom az inflációt, ami tavaly például hivatalosan 3,4% volt (bár én inkább évi 10%-nak éreztem az elmúlt három évben), vagyis 4,5%-os hozamra van szükségem. Hoppá! Ahhoz, hogy 5 és fél milliárd forintból havi 5 milliót költsek, 4,5%-os nettó hozamra van szükségem, ami bruttó 5,3%. Ehhez már kockázatot kell vállalni: pl. ingatlanba, részvényekbe kell fektetni.

Eszközök

Nézzük az opciókat, hogy ez lehetséges-e? Az egyszerűség kedvéért én most 4 fontos lehetőséget fogok áttekinteni, természetesen ezeken kívül még millió és egy dologba lehetne fektetni ezt a pénzt.

1. Magyar lakossági állampapír

Muszáj ezzel kezdenem, hiszen mindenki tudja, hogy ez a “legjobban hozó biztonságos befektetés” ma Magyarországon. Választhatunk például inflációt követő papírokat, ezek a Prémium Állampapírok.  Forintban az inflációhoz kötött 5 éves állampapír az előző évi infláció plusz 1,4%-ot fizeti ki hozamként. Ez a hozam akár havi 6,4 millió forintos havi költést is lehetővé tenne a mi esetünkben, tehát elviekben megfelelhet a célnak. Mivel itt nincs adó, a bruttó egyenlő a nettó hozammal.

Évente egyszer fizet kamatot, vagyis évente egyszer kapnám meg a pénzt (infláció plusz 1,4% kamatot), az 1,4% kamatot be kellene osztanom egy évre magamnak, amit pedig az “inflációra kaptam”, vissza kéne fektetnem állampapírba, hogy megtartsam a befektetésem vásárlóértékét. Ha valamikor ki akarnék szállni, akkor 1% veszteséggel bármikor ki tudok szállni, legalábbis addig, amíg ezt a lehetőséget az Államkincstár fenntartja.

Mi a kockázatom? Ebben az esetben a magyar államnak adok kölcsön, vagyis ha az állam nem akarja vagy nem tudja visszafizetni, akkor elbukom a pénzem. Kockázat az is, hogy a hivatalos infláció nem egyezik meg az én fogyasztói kosaram áremelkedésével. Továbbá forintban van a befektetésem, tehát ha például euróban akarnék költeni valamikor, és közben sokat gyengülne a forint, akkor kevesebbet érne a pénzem.

Lehetőségem van persze arra is, hogy euróban vegyek Prémium Euró Magyar Állampapírt. Ez egy 3 éves papír, ami EU-s infláció + 1%-ot fizet. Itt az évi 1%-ból havi 4 millió 600 ezret tudnék költeni jelenlegi árfolyamon, de ez a forint árfolyam-ingadozásától függene, továbbá az EU átlaginflációjával megegyező mértékben tudnék lépést tartani az áremelkedéssel. Mivel Magyarországon élek, nem biztos, hogy az EU-s átlaginfláció megegyezne az általam mért inflációval, de az is igaz, hogy ezt kompenzálná az, hogy forintgyengülés esetén foritntra átszámolva többet érne a pénzem. Ezt persze nem tudhatom előre, de ez is egy opció.

2. Ingatlanok

Az ingatlan már egy sokkal bonyolultabb dolog. Nem lehet belőle pont olyan értékben venni, amennyi pénzünk van. Időbe telik megvenni és eladni, ráadásul ügyvéd kell mindenhez. Aztán foglalkozni kell vele, felújítani, karbantartani, hirdetni, egyezkedni a bérlővel stb. Viszont cserében sok olyat nyújt, amit más befektetés nem tud, és van lehetőség az előbb említett feladatok kiszervezésére is, azaz nem kell feltétlenül minden nehézséggel nekem megbírkózni.

Ingatlannal már kétféleképpen kereshetek pénzt; nem csak hozamot ad (feltéve, hogy van bérlőnk, aki fizet is), hanem az ingatlan ára is változhat. Hosszú távon azt mondhatjuk, hogy az ingatlanok legalább az inflációval megegyező mértékben drágulnak (ez  persze függ az ingatlan elhelyezkedésétől), ami nagyon jó, de rövid távon minden további nélkül lehet 10-20-30%-ot is bukni egy ingatlanon.

Ingatlan bérbeadással manapság éves nettó 4-8%-os hozamokat lehet elérni (tudom ez nem pontos szám, de körülbelül ezek a reális hozamok), tehát ez is megfelelhet a céljainknak hozam szempontjából. Én több országban is vennék ingatlant, de sehol sem kifejzetten nagy értékűt, hogy csökkentsem a kockázatomat egy-egy országgal szemben. Olyan helyen vásárolnék, ahol már jártam, és ahova szívesen visszatérnék. Már csak azért is vonzana a külföldi ingatlan, mert saját célból is jól jöhet extrém esetekben (pl. háborúk, járványok, természeti katasztrófák stb. persze feltéve, hogy lehet utazni ilyen helyzetekben). Nem vagyok tapasztalt ingatlan-befektető, de biztosan megnézném olyan cégek ajánlatait is, mint például a BRIC Investment, akik segítenek az adásvétel lebonyolításától kezdve a bérlők szerzéséig mindenben.

3. Részvények

A harmadik nagyon ismert befektetési lehetőség a részvénybefektetés. A részvényeket elsősorban azért teszi mindenki a portfoliójába, mert hosszú távon ezzel lehet a legtöbbet keresni. Pl. az amerikai S&P 500 index az elmúlt 100 évben átlagosan 3,3%-ot hozott évente az infláció felett, és ha valaki a kapott osztalékokat is újra befektette volna, akkor ez a szám 7,4% lett volna. A részvények további nagy előnye, hogy bármikor, percek alatt ki-be- lehet szállni, és legtöbb esetben osztalékot is fizetnek, vagyis folyamatos jövedelmet is tudnak biztosítani.

Rengetegen írtak már részvénybefektetésekről, hogy hogy működik, hogy lehet beszállni stb, én ezekről nem akarok itt írni. Engem alapvetően az osztalékfizető részvények érdekelnének, és főként azért tartanám őket, hogy legyen egy olyan része a portfoliómnak, ami jövedelmet biztosít, de amihez bármikor hozzá tudok férni. Emellett hedge fund-okba is fektetnék, mivel egyrészt ez a szakterületem, másrészt azért, mert részvényeket tartani hedge fund-okkal kiegészítve sokkal kellemesebb élményt nyújt: ugyanannyit lehet keresni kisebb kockázat felvállallásával.

4. Hedge fund-ok

Az előző posztokban már sokféle hedge fund-ról írtam. Az 5 és fél milliárd forint nyeremény egy részéből már egy szép kis portfoliót lehet összeállítani. 1 millió dollártól már sok lehetőség nyílik meg, 5 milliótól (kb. másfél milliárd forint) pedig már egy jól átgondolt, diverzifikált portfoliót lehet összeállíatni. Én az amerikai részvénybefektetéseim mellé vennék abból az esésvédelem stratégiából, amiről írtam az egyik előző cikkben. Továbbá tartanék néhány válságálló kvantitatív és volatilitás stratégiát, aminek a hozamát a múlt havi körképben is megmutattam.  Ezzel a portfolióval hosszútávon is egy 10% körüli hozamot tudnék megcélozni.

Sőt a portfoliónak egy nagyon kis részét (maximum 3%-át) kifejezetten kockázatos stratégiákba is tenném, amik extrém magas hozampotenciállal (nagyon magas kétszámjegyű hozamok) bírnak.

Összefoglalás

Tehát összefoglalva az alábbi opciók közül válogatnék:

Várható hozam
Infláció + Reálhozam Időtáv
Prémium MÁP Magyar 1-1,4% 3-5 év
Prémium Euró MÁP EU 1% 3 év
Ingatlanok Helyi, de csak hosszú távon 4-8% 10+ év
USA Részvények USA, de csak hosszú távon 3-4% 10+ év
USA Részvények + hedge fundok USA, de csak hosszú távon 3-8% 10+ év

Struktúra: védelem és következő generációk

Miután megvannak az eszközök, amivel elérhetem a hozamcéljaimat, ideje más célokra is gondolni. Hogyan tudom ezt a vagyont megvédeni mások elől, és hogyan tudom a legoptimálisabban átadni a következő generációknak?

Ehhez a legfontosabb eszköz egy trust (esetleg magánalapítvány) felállítása lenne. Egy trust-on keresztül védelmet nyújthatok a családi vagyon számára csőd, peres eljárások és akár adóhivatali problémák esetén. Sőt, szabályokat találhatok ki, hogy a gyerekeim, unokáim hogyan használhtaják fel a pénzt; például csak 30 éves koruk után férhetnek hozzá, vagy csak egy járadékot kapnak, vagy a vejeim nem kaphatnak semmit, ha elválnak (még csak kis gyerekeim vannak, de valahogy már most felvillanyoznak ezek a gondolatok…).

Azonban mivel nem én vittem el a főnyereményt, így csak sok örömöt kívánhatok a lottónyertesnek a vagyon élvezetében és felhasználásában! 😉

Áprilisi körkép – Idén is lehetett már kétszámjegyű hozamokat keresni

Minden hónapban közzé fogom tenni, hogy az általam követett hedge fund-ok mennyit hoztak az elmúlt hónap végéig.

A portfolio.hu már beszámolt néhány nagy hedge fund-ról. Én nem követem ezeket az alapokat, mert valójában sokszor nem elérhetők; vagy 10 millió dolláros minimum befektetést várnak el, vagy egyáltalán nem fogadnak új ügyfeleket.

Az alábbi táblázatban olyan stratégiákat tüntettem fel (név nélkül), amik elérhetők, nyitva állnak új ügyfelek előtt, és alacsonyabb összegekkel is elérhetők. Az alapokat a 2020-as hozamok alapján rangsoroltam, az indulástól mért hozamok évesített hozamok, és belevettem az összehasonlítás kedvéért a három legismertebb abszolút hozamú alapot is: OTP Supra, Aegon Alfa és Citadella.

A listát egy nagyon kockázatos global macro alap (ez az a stratégia, amit a hazai abszolút hozamú alapok is űznek) vezeti. A második egy svájci bitcoin trendkövető alap, ami az év elején hozott nagyon jól. A harmadik pedig az a long/short volatilitás alap, amiről már írtam a válságálló befektetésekről szóló cikkben is.

Márciusban az alapok jó része nagyon komoly esést könyvelt el, de jó néhány alap volt, aminek sikerült pénzt csinálnia ezen a piacon is. Alapvetően azok az alapok teljesítettek jól, amikről a korábbi cikkekben is írtam már. Érdekesség viszont, hogy két opció kiíró stratégia is pluszban van idén, amiknek viszont a tankönyv szerint nagyon jelentős mínuszban kellene lenniük.