Nyár közepi körkép

Az elmúlt két hónapban sem látszik érdemleges változás a figyelt alapok sorrendjében annak ellenére, hogy volt néhány nagyobb mozgás.

A bitcoin trendkövető alap májusban hozott nagyon sokat (+16.1%) kihasználva az erős emelkedő trendet. Az amerikai global macro és a svájci kvantitatív alap sokat esett júniusban (-9.1% illetve -8.34%), de még így is az első és a negyedik helyen szerepelnek idén a táblázatunkban. A long/short volatilitás alap konzisztens teljesítményével visszaküzdötte magát a dobogó harmadik fokára.

A lista végén kullogó CLO-kba fektető alap hiába hozott már 30%-ot a mélypont óta, még mindig több mint 30%-os mínuszban áll idén.

Hazai alapok jól teljesítettek az elmúlt két hónapban, de érdemleges változást, nagy ugrást nem láthattunk egyiknél sem.

Íme a szokásos táblázat:

Mit hoz a második (para)hullám?

A koronavírus második hulláma akkor is pusztító lesz, ha nem lesz erőteljes. Ez ugyanis szerintem hipochondria kérdése lesz, és nem infektológiai kérdés.

Már látszanak a jelei, hogy a nyitás mindenütt a fertőzésszám emelkedésével jár együtt, és senki sem számol már azzal, hogy nem lesz második hullám, de ha nem is lenne erős a folytatás, akkor sem ússzuk meg a gazdasági következményeket.

Ősszel a hidegebb idő beköszöntével egy dolgot biztosan tudhatunk, az északi félteke országaiban felüti a fejét a szezonális influenza. Mivel teszt nélkül gyakorlatilag lehetetlen megkülönböztetni a koronavírust az influenzától, sokan azt hiszik majd, hogy elkapták a koronavírust, vagy hogy a környezetükben valaki koronavírusos.

Pusztító lesz

Ez már önmagában arra fogja rávenni az embereket, hogy otthon maradjanak, vagy legalábbis távol maradjanak másoktól. Így az emberek saját maguk fogják ismét tönkre tenni a gazdaságot, mindenféle kormányzati és járványügyi intézkedés nélkül. Nem kellenek majd bezárások, lezárások, menni fog ez magától is. Vagyis akár lesz második hulláma a vírusnak, akár nem (feltehetőleg nyilván lesz egyébként), a félelem okozta „parahullám” pusztítóbb lesz minden racionális intézkedésnél.

Idén minden ország örülhet, ha egyszámjegyű GDP visszaesést produkál csak; röpködni fognak a kétszámjegyű csökkenések. Az IMF folyamatosan frissíti az előrejelzését a világgazdaságra vonatkozóan; az Egyesült Államokban most épp 8%-os, az eurózónában 10,2%-os visszaesést várnak. Majd módosítják még ezeket a számokat lefelé az év második felében.

Kitekintés – Mi történt idáig a piacokon?

Őszintén szólva engem meglepett az elmúlt hónapok intenzív részvényemelkedése, nem számítottam rá. A márciusi esés alatt/után sokan kérdezték tőlem, mit csináljanak. A legjobb tippet bátyámnak adtam, akinek azt mondtam március 17-én, hogy középtávon túl vannak adva a részvények (ezt csupán a heti bontású RSI alapján mondtam a főbb amerikai indexekre nézve), és emiatt várható egy felpattanás. Április 21-én mondtam neki, hogy szerintem vége a felívelésnek, mert megtorpant a lendület, és ismét lefordulhatunk. Ebben tévedtem, április végén csak erőt gyűjtöttek a tőzsdék a további emelkedéshez, bár a felpattanás nagy részét bátyám így is bezsebelte.

A piacok mindig arra mennek, amerre a legkisebb ellenállással találkoznak, és amire a legkevesebb ember számít. Ez az emelkedés volt. Március közepén a vezető amerikai és európai tőzsdék betiltották az árfolyamok csökkenésére irányuló spekuláció, azaz a shortolás lehetőségét, ami azt jelentette, hogy rengeteg pozíciót kellett zárni vételekkel nagyon rövid időn belül, ezért láthattunk egy azonnali felpattanást. Ezt a felpattanást lekövették a trendkövető stratégiák, akik gondolkodás nélkül követik a trendeket, így ők is vásárolni kezdtek. A visszapattanásra ráugrottak azok a befektetők, akik megijedtek, hogy lemaradnak az emelkedésről, illetve akik a kieső jövedelmüket remélték tőzsdézésből pótolni.

Mit hoz a második hullám a befektetések számára?

Hogy hol lesz a vége ennek az emelkedésnek, nem tudom. Azt gondolom, hogy a piacok nem árazzák a második hullám pusztító hatásait. Hogy addigra lesz-e vakcina? Nem gondolom. És ha lesz, akkor mi van, be fogja oltatni magát több milliárd ember? Ki van zárva. Esni fognak a piacok? Szerintem igen. Nem tudnak újabb mentőcsomagokat dobni a kormányok olyan mértékben, mint idáig, a puskaport már elhasználták. Nem lehet kamatot vágni. Az egyetlen, amit a kormányok tenni tudnak, hogy részvények vásárlásába kezdenek. Ezt még megtehetik.

Egy nagyon fontos szempont szól egyébként a részvények mellett. Még mindig nulla közeli kamatkörnyezetben élünk, miközben az államok vad eladósodásba kezdtek, amit várhatóan az infláció elengedésével akarnak kompenzálni. Azaz, a biztonságos befektetésekkel nem lehet pénzt keresni, miközben a pénz gyorsuló mértékű inflációja várható. Ilyen esetekben klasszikusan reáleszközöket kell vásárolni: ingatlant, részvényeket. Azonban én személy szerint még várok a jobb beszállási lehetőségekre.

Magántőkealap helyett holland light AIFM

Néhány bejegyzésben már megemlítettem, hogy egy befektetési alap sokszor jobb megoldás az inkognitó eléréséhez, mint egy offshore cég, ahonnan kiszivároghatnak az adataink, és amivel komoly reputációs kockázatot futunk.

A következő kérdés természetesen az, hogy milyen alapot érdemes létrehozni ilyen célból. Európában befektetési alapokat és alapkezelőket általában véve költséges és nehéz létrehozni illetve üzemeltetni, azonban az alternatív befektetési alapokat és alapkezelőket szabályozó EU-rendelet, az AIFMD nyitva hagyott egy kiskaput; azon alapkezelők, akik kizárólag zártkörű alapokat kezelnek, és a vagyonuk nem haladja meg a 100 millió eurót (vagy bizonyos esetekben az 500 millió eurót), mentesülhetnek a szabályozások nagy része vagy akár mindegyike alól, ami lehetővé teszi, hogy egyszerűen és olcsón lehessen ilyen alapokat létrehozni és kezelni. Ez a szabályozás a light AIFM szabályozás.

Magyar szabályozás

Könnyített (vagy de minimis) szabályozás alá eső alapkezelőt minden EU tagállamban létre lehet hozni. Magyarországon is létezik ilyen, de az erre vonatkozó törvény (Kbftv) csupán néhány könnyítést tett számukra; továbbra is meg kell felelni a tőkére (125 ezer euró jegyzett tőke), a személyi feltételekre (pl. vezető tisztségviselőknek megfelelő vezetői gyakorlattal kell rendelkezniük), és tárgyi feltételekre vonatkozó követelmények többségével.

Valódi könnyítések egyedül a kockázati tőke- és magántőkealapokra vonatkoznak. Az ilyeneket kezelő alapkezelők már lehetnek egyszerű részvénytársaságok (5 millió forint alaptőke), a vezetőkre már könnyebben teljesíthető feltételek vonatkoznak, és ami a legfontosabb, hogy nem tartoznak az MNB felügyelete alá.

Viszont egy sor megszorítás vonatkozik a magántőkealapokra: minimum 6 naptári évre kell létrehozni őket, csak zártvégűek lehetnek (azaz nem lehet ki- és beszállni menetközben), kizárólag vállalatok, vállalatrészek finanszírozására használhatók (pénzkölcsönt csak olyan vállalatoknak adhatnak, amiben rendelkeznek részesedéssel is), és nem használhatnak tőkeáttétételt. Minimum 250 millió forint, maximum 500 millió euró lehet a vagyonuk, és kizárólag pénzeszközökkel lehet beszállni.

Holland szabályozás

Hollandia azért emelkedik ki az EU többi tagállama közül, mert ők vezették be a legengedékenyebb light AIFM szabályozást.

Itt az alapkezelőre nem vonatkozik semmilyen tőkekövetelmény vagy személyi feltételnek való megfelelés. Az alapkezelő lehet egy kft (B.V.), amit 0 euró alaptőkével lehet létrehozni. Az igazgató lehet cég vagy egyetlen magánszemély is, akit az itthoni gyakorlattal ellentétben nem kell bejelenteni, így ez sem kerül semmibe. Az egyetlen feltétel, hogy holland cégnek kell rendelkeznie egy holland (nem virtuális) irodával.

Az alapra nem vonatkozik semmilyen kikötés, bármibe fektethet, megkötés nélkül adhat kölcsön is és lehet nyíltvégű is (azaz menet közben lehetőség van ki- és beszállásra, bár ez esetben csak 100 millió euró a vagyon plafon). Az egyetlen megkötés, hogy ún. adminisztrátor céget kell alkalmazni.

Óriási előny lehet az is, hogy egy magántőkealapba csak pénzeszközzel szállhat be egy befektető, míg egy holland alapnál lehetőség van ún. in-kind befizetésre, azaz vagyonelemek is bevihetők az alapba.

További előny lehet egy holland alapnál, hogy a befektetőket (akik lehetnek offshore entitások is akár) nem látja senki az adminisztrátoron kívül, míg egy magyar magántőkealapnál az első jegyzőket le kell jelenteni az MNB számára. Az is fontos lehet, hogy egy magyar alap legkönnyebben magyar bankszámlát nyit, míg egy holland alap külföldi számlával fog rendelkezni.

Összehasonlítás

Táblázatban összefoglalva a két megoldás közötti különbségek:

Magyar magántőkealap Holland light AIFM
Alapkezelő Zrt. (5 millió forint tőke) B.V. (akár 0 euró tőke)
Személyi feltételek Bejelentett ügyvezetők (fizetés, szabályok), igazgatóság, felügyelő bizottság Nincs szabály, nem kell munkaviszony
Tárgyi feltételek Iroda, telefon stb Iroda
Felügyelet Nincs, csak MNB regisztráció Nincs, csak AFM regisztráció
Alap minimuma 250 millió forint 100 000 euró
Alap maximuma 500 millió euró 100 millió euró tőkeáttétellel együtt, vagy 500 millió euró, ha 5 évig nem visszaváltható
Befektetők Szakmai befektetők, MNB-nek kell jelenteni Min. 100 000 euró/befektető vagy max. 149 befektető (nincs riportálás)
Jegyzés Csak pénzben Pénzben vagy in-kind (vagyonelemek bevihetők)
Mibe fektethet? Kizárólag vállalat(rész) finanszírozása. Nem lehet tőkeáttétel. Bármibe megkötés nélkül
Időtartam Min. 6 naptári év Nincs megkötés
Külső szereplő Nem szükséges Adminisztrátor (holland)

 

Amennyiben valamelyik megoldás felkeltette érdeklődését, forduljon hozzám bizalommal a Kapcsolat gombra kattintva.

Májusi körkép – nincs érdemleges változás a sorrendben

Áprilisban annak ellenére, hogy a piacok óriásit ralliztak, nem történt jelentős változás a figyelt stratégiák körében (néhány alaptól nem kaptam még meg az áprilisi teljestíményt, ezért vannak üres mezők a táblázatban).

Az erős stratégiák (pl. a global macro és a kvantitatív) tovább erősödtek. A bitcoin trendkövető és a long/short volatilitás stratégiák kicsit gyengébben szerepeltek, de az élmezőnyben maradtak. A bitcoin stratégia idáig +20%-ot csinált májusban, a volatilitás alap szintén emelkedett, így várhatóan továbbra is az elsők között maradnak.

Az első negyedévben nagyon rossz teljesítményt nyújtó (piacokkal eső) alapok továbbra sem tudtak felállni. Sokan kockázatot csökkenthettek a nagy esés után egy újabb kedvezőtlen mozgástól tartva, így hiába jött a felpattanás sok eszközben, az alapok nem vagy csak korlátozott mértékben részesültek belőle. A hazai alapok közül továbbra is a Citadella a legstabilabb alap.

Segítség, gazdag vagyok! – kötelező olvasmány privát bankároknak és ügyfeleknek (Könyvajánló)

A pénzügyi sikerek elérését követően gyakran aggodalmak sora váltja fel az eufóriát. A legtöbb vagyonos ember kétségekkel és félelmekkel küzd, melyekre szakértőktől várja a gyógyírt és megoldást. Ez Kees Stoute “Help, I’m Rich!” (Segítség, gazdag vagyok!) című 2015-ös könyvének egyik kiinduló gondolata. A szerző egy svájci privát bank szingapúri irodáját vezette 2007 és 2012 között, majd privát bankároknak adott tanácsot arról, hogyan szolgálhatják jobban ügyfeleiket, végül 3 éve visszaült korábbi bankjának vezérigazgatói székébe.

A könyv fő célja, hogy (a 2008-09-es válság után) újraépítse a bizalmat vagyonos ügyfelek és privát bankárjaik között. A szerző elsősorban a vagyonos emberekhez szól, akiknek szeretné bemutatni mennyi mindenben tud egy valódi privát bankár (tehát, aki nem a bank által forgalmazott termékeket akarja letolni az ügyfelei torkán) segíteni. Másodsorban a privát bankároknak ad betekintést ügyfeleik világába, hogy egy őszinte bizalmi kapcsolatot építhessenek ki ügyfeleikkel.

Miben segíthet egy igazi privát bankár?

“A valódi privát bankár nem pénzügyi termékeket ad el vagyonos embereknek, hanem vagyonnal kapcsolatos problémákra nyújt megoldásokat. […] olyan tudással rendelkezik, ami segíthet a vagyon gyarapításában, védelmében, megosztásában, továbbadásában és élvezetében.” – írja Kees Stoute.

Egy valódi privát bankár az alábbi 5 területen nyújthat segítséget ügyfeleinek:

Terület Példák
Befektetések Hogy készítsünk tervet vagyonos családok számára?
Mikbe fektetnek a vagyonos családok?
Hitelek Hogyan csökkenthetjük egy portfolió kockázatát hitel felvételével?
Életbiztosítások Miért kell életbiztosítás egy befektetési tervhez?
Mire használják a vagyonos családok a unit-linked biztosításokat?
Vagyon stuktúrálás Hogyan adhatjuk tovább a vagyonunkat a legoptimálisabban?
Milyen szerepet játszhat egy trust felállítása a jótékonysági terveinkben?
Vagyon pszichológiája Milyen problémákkal küzdenek a vagyonos családok?
Hogyan vonjuk be a következő generációt a pénzügyekbe?

 

A privát bankár főbb feladatai a támogatás, igényfelmérés, átfogó tervezés, feladatok koordinálása, és akár a következő generációk edukálása. Azonban ahhoz, hogy ezeket a feladatokat elláthassa, mindenek előtt bizalmat kell kiérdemelnie, kiépítenie és fenntartania.

Bizalmi tanácsadó szerepe

A cél tehát mindkét fél számára, hogy a privát bankár valódi bizalmi tanácsadóvá válhasson. A bizalom “képlete” a The Trusted Advisor című könyv szerint az alábbi módon áll össze:

Minél hitelesebb, megbízhatóbb egy tanácsadó, minél inkább meg lehet vele beszélni személyes dolgokat, és minél kevésbé helyezi előtérbe a saját érdekeit, annál nagyobb bizalmat tud kiépíteni.

Egy vagyonos ember fejében valahogy így néz ki a bizalmi tanácsadó szerepe; hogy ez a személy egy jogász, egy privát bankár vagy más bizalmi ember, az leginkább attól függ, hogy a fenti képletben ki érte el a legmagasabb pontszámot.

Bízom benne, hogy egyre több valódi privát bankár lesz Magyarországon is, aki bizalmi tanácsadóvá is válhat egy-egy vagyonos család számára.

Mit csinálnék a lottónyereménnyel?

Körülbelül egy hónappal ezelőtt valaki elvitte az ötös lottó eddigi legnagyobb nyereményét, ami adózás után körülbelül 5 és fél milliárd forinttal gazdagítja majd a szerencsés nyertest. Gondolom, sokan elképzeltük már, mit csinálnánk a helyében.

Néhányaknak hihetetlennek tűnhet, hogy a tudatos gazdag emberek (például Johnny Depp pont nem ilyen, aki 650 millió dollárt vert el igen rövid idő alatt) éppúgy készítenek pénzügyi tervet, mint a pénzügyileg tudatos átlagemberek, csak a számok és a célok mások. Egy könyvnyi anyagot lehetne írni arról, hogy ezt hogy kell megtervezni és kivitelezni,  én most csak néhány fő gondolatot szeretnék felvillantani: célok, eszközök, vagyonvédelem.

Célok

Először is ki kell találni, hogy mik a céljaink? Ekkora összeg sok célra teremthet fedezetet. Gyerekek, unokák iskoláztatása a számukra legjobb helyen. Gyerekeink útnak indítása, ha felnőnek. Szüleinkről való gondoskodás. Vállalkozás fejlesztése, indítása. Egy szebb vagy nagyobb ház a családnak.  Csecse-becsék (pl. autó, vitorlás, nyaraló) vásárlása. Jótékonykodás, stb.

Kétféle pénzügyi célt kell meghatározni:

1. Mennyi havi/negyedéves/éves jövedelemre van szükségünk? Akinek hirtelen hullik ölébe a pénz, lehet, hogy nem is tudja, mi az a szint, ami kényelmesen belefér, vagy amire tényleg szüksége van.

2. Mikor és milyen nagyobb összegekre lesz szükség a későbbiekben? Ezek az időpontok általában a gyerekek felnőtté válásához, nyugdíjba vonuláshoz valamint a halálhoz köthetők. Mennyit akarok a gyerekeimre hagyni? Mennyire lesz szükségem nyugdíjazáskor? Ezek a kérdések a tehetősek körében is ugyanolyan fontosak. 5 és fél milliárd forint egyáltalán nem elég mindenre.

Azt mondják, ahhoz, hogy valaki úgy éljen, mint a szupergazdagok (tehát magánrepülő, privát séf, alkalmazottak, házak, nyaralók, stb. kompromisszumok nélkül), legalább évi 2 milliárd forintos jövedelemre van szüksége. Ehhez hosszú távon 100 milliárd forintos vagyonra van szükség, hogy ez kényelmesen kijöjjön passzív jövedelemből, és fenntartható is legyen.

Mennyi az annyi?

Ha már tudjuk, hogy mikor mennyi pénzre lesz szükségünk, ki kell számolni, hogy ahhoz mennyi hozamot kell termelnie a vagyonunknak (ingatlankiadásból, osztalékból, kamatokból, hozamokból). Ha például havi 5 millió forintot akarok költeni, mert a nagykovácsi amerikai iskolába iratom a két gyerekemet (kb. másfél millió havonta), nagyszülőknek fogadok bejárónőt, fenntartunk két házat, van bejárónőnk, kertész is segít néha, eszünk, iszunk, nyaralunk és autóval járunk, akkor évi 60 milliót kell keresni. Ez az 5,5 milliárd forintnak csupán 1,1%-a, ami első ránézésre könnyen beleférhet, hiszen ennyit sok mindennel lehet keresni viszonylag nagy biztonsággal (bár például bankbetétek nem fizetnek ennyit ma Magyarországon).

Ha a portfolióm évente 3%-ot is hozna, akkor akár havi 13 millió 750 ezer forintot is költhetnék úgy, hogy nem csökken a pénzem. Mármint nominálisan. Az infláció persze közben “megenné”, és 20 év múlva az öt és fél milliárd forintom már csak alig több mint a felét (!) érné annak, mint ma (jó esetben!). Vagyis számolnom kell az inflációval is. Nyugaton évi 3%-kal számolnak hosszú távon az inflációval, de ott is volt már kiugró infláció, itthonról nem is beszélve. Az inflációt itthon azonban elsősorban importáljuk az euró/forint árfolyamon keresztül, így ha eurós és dolláros befektetéseket is tartok, akkor tudom csökkenteni az inflációs kockázatot.

Tehát ha havi 5 millió forintot szeretnék költeni, akkor évi 1,1%-os hozamra van szükségem, de ahhoz hogy fenn is tudjam tartani az életszinvonalamat, hozzá kell adnom az inflációt, ami tavaly például hivatalosan 3,4% volt (bár én inkább évi 10%-nak éreztem az elmúlt három évben), vagyis 4,5%-os hozamra van szükségem. Hoppá! Ahhoz, hogy 5 és fél milliárd forintból havi 5 milliót költsek, 4,5%-os nettó hozamra van szükségem, ami bruttó 5,3%. Ehhez már kockázatot kell vállalni: pl. ingatlanba, részvényekbe kell fektetni.

Eszközök

Nézzük az opciókat, hogy ez lehetséges-e? Az egyszerűség kedvéért én most 4 fontos lehetőséget fogok áttekinteni, természetesen ezeken kívül még millió és egy dologba lehetne fektetni ezt a pénzt.

1. Magyar lakossági állampapír

Muszáj ezzel kezdenem, hiszen mindenki tudja, hogy ez a “legjobban hozó biztonságos befektetés” ma Magyarországon. Választhatunk például inflációt követő papírokat, ezek a Prémium Állampapírok.  Forintban az inflációhoz kötött 5 éves állampapír az előző évi infláció plusz 1,4%-ot fizeti ki hozamként. Ez a hozam akár havi 6,4 millió forintos havi költést is lehetővé tenne a mi esetünkben, tehát elviekben megfelelhet a célnak. Mivel itt nincs adó, a bruttó egyenlő a nettó hozammal.

Évente egyszer fizet kamatot, vagyis évente egyszer kapnám meg a pénzt (infláció plusz 1,4% kamatot), az 1,4% kamatot be kellene osztanom egy évre magamnak, amit pedig az “inflációra kaptam”, vissza kéne fektetnem állampapírba, hogy megtartsam a befektetésem vásárlóértékét. Ha valamikor ki akarnék szállni, akkor 1% veszteséggel bármikor ki tudok szállni, legalábbis addig, amíg ezt a lehetőséget az Államkincstár fenntartja.

Mi a kockázatom? Ebben az esetben a magyar államnak adok kölcsön, vagyis ha az állam nem akarja vagy nem tudja visszafizetni, akkor elbukom a pénzem. Kockázat az is, hogy a hivatalos infláció nem egyezik meg az én fogyasztói kosaram áremelkedésével. Továbbá forintban van a befektetésem, tehát ha például euróban akarnék költeni valamikor, és közben sokat gyengülne a forint, akkor kevesebbet érne a pénzem.

Lehetőségem van persze arra is, hogy euróban vegyek Prémium Euró Magyar Állampapírt. Ez egy 3 éves papír, ami EU-s infláció + 1%-ot fizet. Itt az évi 1%-ból havi 4 millió 600 ezret tudnék költeni jelenlegi árfolyamon, de ez a forint árfolyam-ingadozásától függene, továbbá az EU átlaginflációjával megegyező mértékben tudnék lépést tartani az áremelkedéssel. Mivel Magyarországon élek, nem biztos, hogy az EU-s átlaginfláció megegyezne az általam mért inflációval, de az is igaz, hogy ezt kompenzálná az, hogy forintgyengülés esetén foritntra átszámolva többet érne a pénzem. Ezt persze nem tudhatom előre, de ez is egy opció.

2. Ingatlanok

Az ingatlan már egy sokkal bonyolultabb dolog. Nem lehet belőle pont olyan értékben venni, amennyi pénzünk van. Időbe telik megvenni és eladni, ráadásul ügyvéd kell mindenhez. Aztán foglalkozni kell vele, felújítani, karbantartani, hirdetni, egyezkedni a bérlővel stb. Viszont cserében sok olyat nyújt, amit más befektetés nem tud, és van lehetőség az előbb említett feladatok kiszervezésére is, azaz nem kell feltétlenül minden nehézséggel nekem megbírkózni.

Ingatlannal már kétféleképpen kereshetek pénzt; nem csak hozamot ad (feltéve, hogy van bérlőnk, aki fizet is), hanem az ingatlan ára is változhat. Hosszú távon azt mondhatjuk, hogy az ingatlanok legalább az inflációval megegyező mértékben drágulnak (ez  persze függ az ingatlan elhelyezkedésétől), ami nagyon jó, de rövid távon minden további nélkül lehet 10-20-30%-ot is bukni egy ingatlanon.

Ingatlan bérbeadással manapság éves nettó 4-8%-os hozamokat lehet elérni (tudom ez nem pontos szám, de körülbelül ezek a reális hozamok), tehát ez is megfelelhet a céljainknak hozam szempontjából. Én több országban is vennék ingatlant, de sehol sem kifejzetten nagy értékűt, hogy csökkentsem a kockázatomat egy-egy országgal szemben. Olyan helyen vásárolnék, ahol már jártam, és ahova szívesen visszatérnék. Már csak azért is vonzana a külföldi ingatlan, mert saját célból is jól jöhet extrém esetekben (pl. háborúk, járványok, természeti katasztrófák stb. persze feltéve, hogy lehet utazni ilyen helyzetekben). Nem vagyok tapasztalt ingatlan-befektető, de biztosan megnézném olyan cégek ajánlatait is, mint például a BRIC Investment, akik segítenek az adásvétel lebonyolításától kezdve a bérlők szerzéséig mindenben.

3. Részvények

A harmadik nagyon ismert befektetési lehetőség a részvénybefektetés. A részvényeket elsősorban azért teszi mindenki a portfoliójába, mert hosszú távon ezzel lehet a legtöbbet keresni. Pl. az amerikai S&P 500 index az elmúlt 100 évben átlagosan 3,3%-ot hozott évente az infláció felett, és ha valaki a kapott osztalékokat is újra befektette volna, akkor ez a szám 7,4% lett volna. A részvények további nagy előnye, hogy bármikor, percek alatt ki-be- lehet szállni, és legtöbb esetben osztalékot is fizetnek, vagyis folyamatos jövedelmet is tudnak biztosítani.

Rengetegen írtak már részvénybefektetésekről, hogy hogy működik, hogy lehet beszállni stb, én ezekről nem akarok itt írni. Engem alapvetően az osztalékfizető részvények érdekelnének, és főként azért tartanám őket, hogy legyen egy olyan része a portfoliómnak, ami jövedelmet biztosít, de amihez bármikor hozzá tudok férni. Emellett hedge fund-okba is fektetnék, mivel egyrészt ez a szakterületem, másrészt azért, mert részvényeket tartani hedge fund-okkal kiegészítve sokkal kellemesebb élményt nyújt: ugyanannyit lehet keresni kisebb kockázat felvállallásával.

4. Hedge fund-ok

Az előző posztokban már sokféle hedge fund-ról írtam. Az 5 és fél milliárd forint nyeremény egy részéből már egy szép kis portfoliót lehet összeállítani. 1 millió dollártól már sok lehetőség nyílik meg, 5 milliótól (kb. másfél milliárd forint) pedig már egy jól átgondolt, diverzifikált portfoliót lehet összeállíatni. Én az amerikai részvénybefektetéseim mellé vennék abból az esésvédelem stratégiából, amiről írtam az egyik előző cikkben. Továbbá tartanék néhány válságálló kvantitatív és volatilitás stratégiát, aminek a hozamát a múlt havi körképben is megmutattam.  Ezzel a portfolióval hosszútávon is egy 10% körüli hozamot tudnék megcélozni.

Sőt a portfoliónak egy nagyon kis részét (maximum 3%-át) kifejezetten kockázatos stratégiákba is tenném, amik extrém magas hozampotenciállal (nagyon magas kétszámjegyű hozamok) bírnak.

Összefoglalás

Tehát összefoglalva az alábbi opciók közül válogatnék:

Várható hozam
Infláció + Reálhozam Időtáv
Prémium MÁP Magyar 1-1,4% 3-5 év
Prémium Euró MÁP EU 1% 3 év
Ingatlanok Helyi, de csak hosszú távon 4-8% 10+ év
USA Részvények USA, de csak hosszú távon 3-4% 10+ év
USA Részvények + hedge fundok USA, de csak hosszú távon 3-8% 10+ év

Struktúra: védelem és következő generációk

Miután megvannak az eszközök, amivel elérhetem a hozamcéljaimat, ideje más célokra is gondolni. Hogyan tudom ezt a vagyont megvédeni mások elől, és hogyan tudom a legoptimálisabban átadni a következő generációknak?

Ehhez a legfontosabb eszköz egy trust (esetleg magánalapítvány) felállítása lenne. Egy trust-on keresztül védelmet nyújthatok a családi vagyon számára csőd, peres eljárások és akár adóhivatali problémák esetén. Sőt, szabályokat találhatok ki, hogy a gyerekeim, unokáim hogyan használhtaják fel a pénzt; például csak 30 éves koruk után férhetnek hozzá, vagy csak egy járadékot kapnak, vagy a vejeim nem kaphatnak semmit, ha elválnak (még csak kis gyerekeim vannak, de valahogy már most felvillanyoznak ezek a gondolatok…).

Azonban mivel nem én vittem el a főnyereményt, így csak sok örömöt kívánhatok a lottónyertesnek a vagyon élvezetében és felhasználásában! 😉

Áprilisi körkép – Idén is lehetett már kétszámjegyű hozamokat keresni

Minden hónapban közzé fogom tenni, hogy az általam követett hedge fund-ok mennyit hoztak az elmúlt hónap végéig.

A portfolio.hu már beszámolt néhány nagy hedge fund-ról. Én nem követem ezeket az alapokat, mert valójában sokszor nem elérhetők; vagy 10 millió dolláros minimum befektetést várnak el, vagy egyáltalán nem fogadnak új ügyfeleket.

Az alábbi táblázatban olyan stratégiákat tüntettem fel (név nélkül), amik elérhetők, nyitva állnak új ügyfelek előtt, és alacsonyabb összegekkel is elérhetők. Az alapokat a 2020-as hozamok alapján rangsoroltam, az indulástól mért hozamok évesített hozamok, és belevettem az összehasonlítás kedvéért a három legismertebb abszolút hozamú alapot is: OTP Supra, Aegon Alfa és Citadella.

A listát egy nagyon kockázatos global macro alap (ez az a stratégia, amit a hazai abszolút hozamú alapok is űznek) vezeti. A második egy svájci bitcoin trendkövető alap, ami az év elején hozott nagyon jól. A harmadik pedig az a long/short volatilitás alap, amiről már írtam a válságálló befektetésekről szóló cikkben is.

Márciusban az alapok jó része nagyon komoly esést könyvelt el, de jó néhány alap volt, aminek sikerült pénzt csinálnia ezen a piacon is. Alapvetően azok az alapok teljesítettek jól, amikről a korábbi cikkekben is írtam már. Érdekesség viszont, hogy két opció kiíró stratégia is pluszban van idén, amiknek viszont a tankönyv szerint nagyon jelentős mínuszban kellene lenniük.

Hogy lehet befektetni a “4000%-ot hozó hedge fund”-ba?

A hónap elején egy Wall Street Journal cikk nyomán az Index és a Portfolio is írt az Universa Investments-ről, ami egy extrém kockázatokra specializálódott amerikai hedge fund menedzser. Az extrém piaci eseményeket szakszóval “tail risk”-nek nevezzük, az ezekre spekuláló stratégiákat pedig tail risk hedge stratégiáknak (köznyelvben sokan csak “terrorist fund”-nak hívják). Ezekről az alapokról már írtam a válságálló befektetésekről szóló cikkemben.

Universa Investments

Ebben a műfajban az Universa Investments valóban az egyik legjobb  és legismertebb a világon. A 2008-as válság óta majdnem 40%-ot hozott a stratégiájuk idén március végéig, miközben a hasonló alapok (Eurekahedge CBOE Tail Risk Index) átlagosan 27%-ot buktak ugyanezen időszak alatt. Az Universa nagyon olcsón ad biztosítást a részvénypiaci esések ellen, miközben 2008-ban, 2011 őszén, illetve idén az első negyedévben szép pozitív hozamot ért el. Számszerűleg ez azt jelenti, hogy évi 1-2%-ot visz el, amikor mennek a piacok, viszont magas pozitív hozamokat ér el, amikor beesnek a részvények.

Ha hozzávesszük, hogy ezt a stratégiát senki sem önmagában tartja, hanem egy részvénypiaci portfolió mellé veszi meg, akkor még legnyűgözőbb az eredmény: az elmúlt 12 évben úgy fektethetett valaki az amerikai részvénypiacba, hogy az S&P500 index teljesítményét hozta vagy akár felülteljesítette, és a visszaeséseket is tompíthatta eközben. A tényleges eredmény nyilvánvalóan attól függött, hogy ki milyen arányban keverte az Universa-t a részvénybefektetésekkel.

Az említett cikk arról szólt egyébként, hogy az Universa egy ügyleten 4144%-os hozamot ért el a márciusi piaci esésben. A média szereti felkapni az ilyet, de valójában ez nem egy extrém történés. Márciusban akkora mozgások voltak a piacokon, hogy egy-egy opció értéke könnyűszerrel megtízszerezhetődött vagy akár a negyvenszeresésére is felmehetett. Az Universa teljes portfoliója egyébként kb. 8,5%-ot hozott a befektetőknek a konyhára márciusban.

Hogy lehet ilyenbe fektetni?

Alapesetben az Universa intézményi ügyfelekkel dolgozik, és minimum 100 millió dollár értékű portfoliókra “ad biztosítást”, ehhez a befektetőknek kb. 10 millió dollárt (vagy akár még annál is kevesebbet) kell elhelyezniük egy számlán (hiszen származtatott ügyletekről beszélünk).

Természetesen sokunknak nincs 100 vagy akár 10 millió dollárja, hogy ilyenbe fektessünk. Ezért nekük többieknek egy amerikai alapkezelő indított egy alapot, amin keresztül lehetőségünk van befektetni akár tisztán az Universa-ba, akár egy részvényekkel mix-szelt portfolióba. Itt a minimum befektetés már csak 100 ezer dollár, meg kell felelnünk néhány feltételnek, és máris részesei lehetünk a világ egyik legprofibb befektetési stratégiájának.

Léteznek válságálló befektetések? (márciusi cikk frissítve)

Válságálló befektetések számomra azok, amik válság előtt, alatt és után is jól teljesítenek. A korrekciók, válságok egyrészt a volatilitás megugrásával járnak együtt a piacokon, tehát azoknak az alapoknak kedveznek leginkább a válságok vagy mély korrekciók, akik a magas, vagy még inkább a megugró volatilitást szeretik. Továbbá azon stratégiáknak kedveznek a válságok, amik eső piacokon is tudnak pénzt keresni.

Ezek alapján a következő stratégiákat érdemes megvizsgálni:

 

Long volatilitás alapok / Tail risk hedge

Az ún. long volatilitás alapok opciók vásárlásával foglalkoznak (akkor nyernek, ha esnek a piacok, de cserében csak egy kis összeget kockázatnak), viszont ezek többnyire a nyugodt vagy emelkedő időszakokban (amik jóval hosszabbak a válságoknál) folyamatosan veszítenek értékükből, tehát nem feltétlenül a legérdekesebbek. Lehet persze úgy gondolkodni, hogy ezekkel a stratégiákkal egy biztosítást vásárolunk a portfoliónkba, de a tartásuk a nyugodt periódusban túl sok pénzt emészt fel.

A Tail risk hedge alapok jellemzően csak extrém események esetén hoznak, a long volatilitás alapok már kisebb korrekciók esetén is tudnak pozitív hozamot elérni.

Az Eurekahedge és a CBOE közös indexei mérik az ilyen stratégiák átlagos teljesítményét:

A Tail Risk Hedge Index tagjai 2008-ban és 2011-ben értek el pozitív hozamot, viszont utána több mint 60%-ot estek 2020 elejéig. Idén viszont már átlagosan 60% pluszban vannak március végéig.

EH CBOE Long Vol Index

A fenti index (Long Volatility Index) tagjai átlagosan nettó 45%-ot hoztak 2008-ban, és 38%-ot idén március végéig, de például tavaly 2019-ben 11%-ot estek. Bár a 2008-as válság után még 2010-ben és 2011-ben is kétszámjegyű pozitív hozamuk volt ezeknek az alapoknak, 2013-tól 2019-ig szinte megállás nélkül veszítettek az értékükből.

Long/short volatilitás stratégiák

Az előző stratégiának a továbbfejlesztett változata, ha már nem csak arra fogad egy alap, hogy esnek az árfolyamok, és ezért opciókat vesz, hanem opciókat is ír ki, amiért ő kap pénzt, ezáltal egyrészt csökkenti az opciók vételére fordított összeget, másrészt nem csak esés esetén tud pénzt keresni. Erre egy példa az alábbi alap (ilyen alapból kevés van, és nincs index, ami követné őket):

Long/short volatilitás alap

Bár voltak visszaeések az alap életében, idén februárban 7,53% volt a nettó hozama, és tavaly 22,18%-ot hozott dollárban. Ez az alap elsősorban az árupiacokon keres lehetőségeket, és csak kisebb mértékben a részvénypiacokon.

Global macro és trendkövető alapok

A következő kategória, ami működhet bika- és medvepiacokon egyaránt, az ún. global macro stratégia, amit a legtöbb hazai abszolút hozamú alap is folytat. Ennek lényege, hogy a makrogazdasági folyamatokat és ennek kapcsán a főbb eszközosztályok (pl. amerikai részvény, német kötvény, arany, olaj stb) mozgását vizsgálva vesz fel pozíciókat az alap a portfolió menedzser döntése alapján. Ahogy láttuk azonban a hazai abszolút hozamú alapok többsége óriási veszteséget könyvelt el idén február végén és március elején, tehát ez nem egy általános recept a sikerre.

A global macro stratégiák rokonai a szisztematikus trendkövető stratégiák. Ezek a stratégiák kizárólag technikai alapon automatikusan beszállnak minden emelkedő vagy eső trendbe mindenféle eszközosztályban (részvények, kötvények, árupiacok, kamatlábak). Ennek köszönhető, hogy jó esélyük van arra, hogy mind emelkedő, mind eső piacon jól teljesítsenek emberi beavatkozás nélkül. Az ilyen stratégiák átlagosan közel 30%-ot hoztak 2008-ban, tavaly valamivel több mint 5%-ot hoztak, viszont idén februárban mínuszosak voltak. Ez utóbbinak az az oka, hogy februárban minden korábbi trend megfordult, és időbe telik, amíg fordítanak a pozícióikon, ami márciusban meg is történt. Így akkor keresnek majd pénzt az év további részében, ha folytatódik az esés a piacokon. Itt látható az ilyen stratégiákat követő Eurekahedge index teljesítménye 1999 óta:

EH Trend Following index

Short bias részvény

A short bias részvény alapok egy érdekes állatfaj a hedge fund világban. Lényegük, hogy rossz tőzsdei cégeket keresnek, általában egyszerre csak 1-3 céggel foglalkoznak, azokat shortolják, és emellett egy long S&P 500 pozíciót vesznek fel (változó mértékben). Ezek a stratégiák nagyon koncentráltak, sokszor az alap 50%-át kiteheti egy short pozíció felvétele, azonban a long S&P 500 index pozíció miatt nulla közelében van a teljes nettó részvénypiaci kitettségük. Ha a kiszemelt cégek alulteljesítik a részvényindexet, azaz vagy kevesebbet emelkednek, vagy többet esnek, mint a részvényindex, az alap pénzt keres.

Ezek a stratégiák egyébként nagyon jól teljesítettek az elmúlt években is, mert általában jó célpontokat találtak. Egyelőre még csak a februári számokat ismerjük; az egyik legismertebb ilyen hedge fund, a Kerrisdale Capital 1,1%-ot keresett februárban.

Egyéb alternatív alapok

Végezetül léteznek olyan alapok is, amiket egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben érintenek a tőkepiaci folyamatok. Ilyenek például a biztosítókkal dolgozó viszontbiztosítást adó stratégiák, melyeket teljesen más tényezők befolyásolnak, mint a makrogazdasági vagy tőkepiaci folyamatok, vagy a rövid távú, eszközfedezett (nem tőkepiaci eszközökkel fedezett) hiteleket adó alapok. Az ilyen stratégiák szinte mindentől függetlenül képesek évi 4-8%-ot hozni éveken át, de természetesen itt is vannak kockázatok, csupán mások: likviditási, partnerkockázat, operációs kockázatok, halandóság (biztosítások esetén), stb. Ezeket az alapokat elsősorban a diverzifikáció miatt szeretik a befektetők, hiszen így mindig lesz olyan befektetésük, ami minden részvénypiaci összeomlás esetén is jól teljesít.

Gondolatok a Pénzmosó (Laundromat) című film nyomán

Tudom, hogy tavalyi film, de mindenképpen akartam írni a Laundromat (magyarul Pénzmosó) című film bennem ébresztett gondolatairól. Dolgoztam offshore cégekkel, ezért valamennyire illetékesnek érzem magam ebben a kérdésben.

Ha valaki nem hallott volna a filmről, ez egy 2019-es Netflix film Meryl Streep, Antonio Banderas és Gary Oldman főszereplésével. A film a panamai Mossack Fonseca & Co ügyvédi iroda ügyködéseit majd bukását mutatja be a Panama Papers néven elhíresült kiszivárogtatás után. Bár az egész offshore világot bűnösnek és gátlástalannak mutatja be, a film végső üzenete, hogy az USA-ról, mint a világ legnagyobb adóparadicsomáról is rántsa le valaki a leplet.

Az offshore iránti igény természetes emberi igény

A világ politikusainak sikerült elérnie, hogy az offshore szót kizárólag pejoratív jelzőként szabad már csak használni. Ezt az előítéletet erősíti a film is; ebben a világban mindenki simlis, esetleg kettős életet él, gátlástalan, érzéketlen és velejéig romlott. Hadd mondjam el, hogy nem csak korruptak és bűnözők használják az offshore cégeket.

A film szavaival élve a “szelídeknek” is szüksége van offshore megoldásokra. Nem azért, hogy adót csaljanak, vagy másokat megkárosítsanak. Hogy ne menjünk messzebbre, aki saját családi történetekből ismeri, mit jelentett Trianon vagy a kommunista államosítás nyomán vagyonokat veszteni, jogosan gondolkozik el azon, hogy hogyan tudná biztonságban tudni a vagyonát. Ez a gondolat pedig nemcsak keleti európai fejekben születik meg, hanem a világ jelentős részén, ahol az elmúlt 100 év tapasztalata nem erősíti a saját országukba vetett hitet.

Ahhoz, hogy valaki a saját országa elől keressen menedéket, értelemszerűen külföldre kell menni. A külföld pedig gyakran azokat az országokat jelenti, akik a vagyon megóvására specializálódtak, mert ebből szeretnének élni adók kivetése helyett. Ezeket a helyeket szakszóval offshore országoknak hívjuk.

Van az offshore-nál is jobb

Azonban, amint azt tudjuk az offshore cég nem mindig a legpraktikusabb. Például nem biztos, hogy a könyvelőnk örül, ha offshore cégtől fogadunk be számlát. Egy sor nehézségbe ütközünk, ha utalni akarunk vagy bankszámlát akarunk nyitni offshore cégünknek. Megbélyegeznek minket, ha kiderül (például újságírok kiszivárogtatják), hogy offshore cégünk van.

Mindettől függetlenül lehet és van is helye az offshore cégeknek a világban, azonban létezik ennél elegánsabb (természetesen drágább) megoldás is, ez a befektetési alap. Erről már írtam korábban a Mire jó még egy befektetési alap? című cikkemben részletesebben.

A befektetési alapok (pláne ha európaiak) esetében nem merülnek fel a már korábban említett reputációs és technikai problémák. A pénzek szabadon mozognak, a tulajdonosok rejtve maradnak és általában nincs adóteher. Ha valakinek van évi 15-20 ezer eurója arra, hogy nem (vagy pontosabban ne csak offshore cégekkel) valósítsa meg vagyonvédelmi és -gyarapítási terveit, mindenképpen gondokozzon el egy befektetési alap indításán.

USA = adóparadicsom?

Visszatérve a film zárógondolatára, az USA valóban érdekes lehetőségeket kínál helyieknek és külföldieknek egyaránt. A film említi Delaware, Nevada és Wyoming offshore adóparadicsomi jellegét, ami igaz; az államon kívül megszerzett jövedelmek egyáltalán nem vagy csak kis mértében kerülnek megadóztatásra.

Ami viszont ennél is érdekesebb a külföldiek számára, az az USA hozzáállása az adózással kapcsolatos információcsere egyezményekhez. A FATCA-t mindannyian ismerjük, évente háromszor nyilatkozunk a bankunknak, hogy nem tartozunk az amerikai adóhatóság felügyelete alá. Az USA minden országtól elvárja, hogy riportáljon neki az amerikai adóilletőségű ügyfelekről.

Érdekes viszont, hogy az Egyesült Államok fordítva már nem tartja ezt olyan fontosnak. A CRS-t (Common Reporting Standard) az OECD hívta életre ugyanezzel a céllal, vagyis hogy információt adjanak át egymás adóhatóságainak. Nos a CRS-nek sajnos az Amerikai Egyesült Államok nem kívánt tagja lenni, így az amerikai bankok nem adnak át információt az ügyfeleikről más adóhatóságoknak a CRS keretében. Az egyes bilaterális egyezmények ezt módosíthatják, de általában véve elmondható, hogy semmilyen vagy nagyon minimális információt adnak át.

Vagyonvédelmi terv kialakítása esetén mindig forduljunk megbízható tanácsadókhoz, és vonjuk be több terület szakértőjét is a végleges döntés meghozatala előtt.